Forgó Ferenc a doni áttörésről tartott előadást Pápán
2020. február 20-án, csütörtökön 14 órától a Pápai Fegyveres Testületek Nyugállományú Klubjának meghívására Forgó Ferenc, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület képviseletében tartott előadást a helyőrségi klubban: „A 2. magyar hadsereg harcai a Donnál 1942-1943” címmel.
A teltházas rendezvényen Forgó Ferenc vetített képes előadásában beszélt az előzményekről, a magyar hadsereg kiszállításáról és körülményeiről, majd a Don folyónál 1942 nyarán-őszén lezajlott összecsapásokról, a keleti front eseményeiről, valamint az 1943 januárjában bekövetkező katasztrófáról, de külön kitért a szembenálló felek fontosabb haditechnikai eszközeire, valamint a parancsnokok bemutatására is.
A hallgatóságnak elmondta, hogy németek a szövetségesi viszonyra hivatkozva kérték a magyar hadsereg bevetését a keleti fronton, amelyről érdekes módon semmilyen hivatalos dokumentumot sem írtak alá. Az előadás során Forgó Ferenc foglalkozott a 2. magyar hadsereg szervezeti felépítésével, amely három hadtestből; összesen 9 könnyű hadosztályból, egy páncéloshadosztályból és egy repülőcsoportból állt. Ezen kívül elemezte a gyalogezredek és a hadosztályközvetlen csapattestek szervezetét és fegyverzetét. A vasútvonalak leterheltsége miatt a kiszállítás, kerülő úton, három lépcsőben történt meg 1942. április 17-től. Az utolsó alakulatok pedig csak július 27-ig értek ki a frontra. A gyalogezredeknek gyakran több száz kilométert kellett megtenniük a kirakodástól, hogy végül bevetésre kerüljenek; ám akadtak olyan alakulatok, melyek 1000 km-t is meneteltek, amíg az arcvonalba értek. Ezek a tényezők a harci morált csak tovább rontották. A páncéloshadosztály lánctalpakon tette meg az utat, ami nagy műszaki kihívások elé állította a hadsereg vezetését.
Ezután az előadó röviden érintette a hídfőcsatákat, majd a katasztrófa körülményeit, illetőleg a rendkívül magas veszteségeket. A magyarok kevés tartalékokkal rendelkeztek és széles frontszakaszt (több mint 200 km-ert) kellett védeniük rendkívül nehéz terepviszonyok között, amit a rendkívül hideg téli időjárás csak tovább fokozott. A szovjet támadás végül 1943. január 12-én indult meg a magyarok ellen, miután a délről szomszédos olasz hadsereg frontvonalát is sikeresen áttörték az oroszok, amely aztán a magyar vereséghez is vezetett. A magyar csapatok felszereltsége sok tekintetben elmaradt a követelményektől, a legfőbb hiányosságok a tüzérségi eszközök és a gépesítettség hiányában keresendők, bár Forgó Ferenc megemlítette, hogy a hidegtől a szovjetek is ugyanúgy szenvedtek, mint hazánk fiai. A hadifoglyok zöme azért halt meg, mert legyengült szervezetük nem bírta a sok nélkülözést, és a tarthatatlan körülményeket. Jány Gusztáv főparancsnokot 1947-ben a népbíróság halálra ítélte és kivégeztette.
A 2. magyar hadsereg tragédiájáról sokáig nem lehetett nyíltan beszélni, a helyzet csak a rendszerváltozás után változott meg. Marcaliban, Forgó Ferenc közreműködésével, minden évben az Ipartestület székházánál emlékeznek a hősökre és az áldozatokra.
Írta és fotók: Kiss Kálmán