Browsed by
Szerző: Kiss Kálmán

Túra a marcali szőlőhegyben

Túra a marcali szőlőhegyben

Ragyogó napsütéses időben gyűlt össze a Boldog Gizella-templomnál a közösségi rendezvényektől elszokott, túrázásra és közben kellemes beszélgetésekre vágyó baráti társaság.

A Marcali Természetjárók Baráti Köre a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület által szervezett rövid túrán megismerkedhetett a Felső-hegy és a Közép-hegy szépségeivel. Több helyen páratlan volt a kilátás a tiszta levegőnek köszönhetően. A Felső-hegyen elidőztünk a jobb sorsra érdemes, Mária-szobornál, mely a város egyetlen ilyen jellegű műemléke. A neogótizáló homokkő szobor 1870 körül készült, talapzata ennél „fiatalabb”.

A Nagypince történetét megismerve elhaladtunk kb. 130 éves Horváth-kereszt mellett, majd az átépített Focska-kanyaron keresztül átmentünk a Közép-hegy egyik, sokak számára ismeretlen útszakaszára. Gondozott és elhanyagolt területek, pincék egyaránt találhatók ezen a hangulatos útvonalon. Innét leereszkedtünk a műemlék Szent Orbán-kápolnához. A kápolnát az 1700-as években építhették, mai formáját 1866-ban kapta.

A városba szintén földutakon jutottunk vissza.

Írta és fotók: Szaka Zsolt

Trianon 100 (1920-2020) – Megemlékezést tartottak az Iparosházban

Trianon 100 (1920-2020) – Megemlékezést tartottak az Iparosházban

2020. június 4-én, csütörtökön volt a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója. A koronavírus-járvány ellenére június 3-7. között engedélyezte a kormányzat a megemlékezéseket, így – a korábbi évekhez hasonlóan – Marcaliban is megtartották a magyar történelem máig legnagyobb tragédiájának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján.

A program részeként először a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) felhívására az aláírás időpontjában, 16 óra 30 perckor országszerte megszólaltak a harangok. Marcaliban a Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom és a Boldog Gizella templom 4 harangja hívta fel a figyelmet a szomorú centenáriumra.

Majd ezt követően 18 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházának udvarán – a város egyetlen Trianon-emlékművénél – megemlékezéssel és koszorúzással folytatódott az emlékműsor. A nagy számban megjelentek között volt Göntérné dr. Gyirán Szilvia, a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal vezetője, valamint Molnár Ágnes Anna, Prágerné Magyar Gabriella, és dr. Horváth László önkormányzati képviselők, továbbá a KÉSZ Marcali csoport titkára. A vendégeket a házigazda Szaka Zsolt elnök köszöntötte, majd a Himnusz elhangzása után az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapnak, a Nemzeti Összetartozás Napjának jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy az országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta és kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

Ezután Kozma Krisztián, Kazinczy-díjas versmondó Juhász Gyula: Trianon című versét szavalta el, amely nagy tetszést aratott a jelenlévők körében. Majd Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke beszélt Trianon máig ható következményeiről, a magyarság megmaradásáról, az összetartozás fontosságáról. Kijelentette: „Magyar az, akinek fáj Trianon!” Ezt követően részletesen kitért az első világháborút lezáró békekonferencia történéseire, Apponyi Albert gróf beszédére, s arra, hogy hogyan élték meg az emberek. Sokan nemzetünk sorstragédiájának tartották, mert az ország óriási veszteségeket szenvedett el területi és népességi szempontból is. Mások igazságtalanságnak tekintették a szigorú döntést. Ez vezetett később a magyar történelem olyan viharaihoz is, mint a Tanácsköztársaság, a 20-as évek megpróbáltatásai, a második világháború, vagy a kommunizmus uralma, illetőleg az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanása. Majd a magyar identitás fontosságát hangsúlyozta, és magyarázatként az erdélyi példát, a megmaradást hozta fel. A végén hozzátette még, hogy egy a nyelvünk, nemzetünk, vallásunk, a családunk, azaz – utalva egy közismert dallamra – „egy vérből valók vagyunk”. Mondandóját a Himnusz örök érvényű bevezetőjével zárta: „Isten áldd meg a magyart!”

A program ezután koszorúzással, majd gyertyagyújtással folytatódott. Elsőként a Fidesz Marcali szervezete részéről Huszti Gábor elnök, dr. Horváth László és Vigh Bernadett alelnökök koszorúztak. Őket a Fidelitas helyi szervezete követte. A megemlékezés koszorúját Szaller Olivér elnök, és Fábos-Landi Vivien alelnök helyezték el. A szervezők nevében pedig: Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános, egyben a KÉSZ Marcali csoport lelki vezetője; Gelencsér Róbert, a Római Katolikus Egyházközség világi elnöke; valamint Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke koszorúzott a trianoni emlékműnél; végül mécseseket gyújtottak a 100 éves évforduló alkalmából. A műsorban a Fény Gyermekei Zenekar is szerepelt hazafias énekekkel. A program a Székely Himnusz eléneklésével zárult. A centenáriumi megemlékezést a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja szervezte.

Írta és fotók: Kiss Kálmán

Hősök Napja 2020 – Megemlékezés másképp, a koronavírus-járvány idején

Hősök Napja 2020 – Megemlékezés másképp, a koronavírus-járvány idején

2020. május 31-ére, május utolsó vasárnapjára, éppen Pünkösdre esik a Hősök napja is. Az idei esztendőben, a koronavírus-járvány miatt azonban elmaradtak ezek a nagy, nyilvános rendezvények.

Marcaliban is elmaradt az idei megemlékezés, azonban az önkormányzat, az intézmények, politikai pártok és civil szervezetek is elhelyezték koszorúikat a Hősök terén lévő első világháborús emlékműnél.

A délelőtti órákban a Somogy Megyei Közgyűlés képviseletében Huszti Gábor alelnök is tiszteletét fejezte ki az első és második világháborús emlékműnél. A főhajtáson és koszorúzáson csatlakozott hozzá a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület vezetősége is Szaka Zsolt elnökkel, Szita Róbert tiszteletbeli elnökkel, valamint Kiss Kálmán alelnökkel együtt, aki egyben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportját is képviselte titkári minőségben.

Írta: Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület

Fotók: Bakonyi Anett, Kiss Kálmán

Huszti Gábor alelnök el nem mondott megemlékező beszéde Hősök Napján

Kedves Emlékezők!

Senki sem születik hősnek, de azzá válhat, ha hite, vallása, meggyőződése olyan magasztos célt szolgál, amivel egy közösség, egy nemzet javát akarja. Sajnos a mi történelmünk során sokszor volt szükség hősökre, számtalan alkalommal ki kellett állnunk magyarságunk, nemzetünk, identitásunk érdekében. Őseink, akik hőssé váltak, felvállalták a küzdelmet, mert tudták és érezték, feladatuk, kötelességük fegyvert fogni a hazáért, családjukért, mindazért, amiért dolgoztak. Ma mindezt nehezen fogjuk fel, hiszen mi itt, a mai Magyarországon biztonságban, nyugalomban élünk. Ma már csak könyvek, filmek mesélnek az elmúlt idők hőseiről, ezért az ilyen ünnepi pillanatokban még jobban átérezzük felelősségvállalásuk és áldozatuk súlyát és értékét. Még inkább belénk hasít a felismerés, hogy nekik köszönhetően vagyunk ma itt, nekik köszönhetjük, hogy létezik magyar nemzet. Nem tudjuk őket kárpótolni a veszteségeikért, nem tudjuk már megjutalmazni a bátorságukat. Köszönetünket, hálánkat, tiszteletünket is csak sírjuk felett tudjuk leróni.

Tisztelt Emlékezők!

Ez nem volt mindig így. 1925 és 1944 között Magyarországon, állami ünnepen emlékeztek a hősökre. 1925. május 1-én: március 15. és augusztus 20. mellett nemzeti ünneppé, a Hősök Emlékünnepévé nyilvánították május utolsó vasárnapját. Magyarország 1941-ben belépett az újjáéledő világháborúba, majd 1942-ben elrendelték a hősi halottak nevének felvésését is a hősi emlékművekre. 1945-ben bár szerényen, de még megemlékeztek a hősökről, ám 1946-tól elmaradtak a hivatalos ünnepségek. Magyarországon, e napon 1989-től tartanak ismét hivatalos rendezvényeket, 2001 óta pedig ismét az ünnepek sorába emelkedett. Ez utóbbi tán kissé megkésettnek tűnik, ha azt nézzük, hogy 1990-től sorra avattak hazánkban hősi emlékműveket. Hol különállót, néhol az 1914–1918-as hősök nevei mellé vésték fel az 1939–1945 között elesetteket. Ám nekünk nem csupán róluk kell megemlékeznünk. És jelenleg nem is azokról, akik a rendszerváltás előtt több mint 40 évig és azt követően jó ideig nem tartották fontosnak hőseinket.

Mindenkire emlékeznünk kell, aki áldozatot hozott a magyarságért. S nem csak azokra, akik életüket adták hazájukért, azokra a hétköznapi hősökre is, akik nemzetünk felemelkedéséért tettek, s tesznek nap, mint nap. A hétköznapi hősökre is. Azokra a katonáinkra és rendőreinkre is, akik a legújabb kori népvándorlás során védik határainkat, keresztény értékeinket. Azokat az ezeréves értékeket, melyet őseink keserves munkával, könnyel és verítékkel teremtettek és védtek meg, s melyre ma nagyobb veszély leselkedik, mint valaha.

„Hősök nélkül nincsen nemzet! Ezzel az életszemlélettel vívtuk ki a világ előtt is azt a ki nem mondott, de titokban érzett megbecsülést, mely egy maroknyi nemzet számára egyedül biztosíthat előkelő helyet a nemzetek sorában.”

Tisztelet a hősöknek, hajtsunk fejet előttük!

Március 15. – az ünnep nem maradt el, csak a meghirdetett megemlékezések

Március 15. – az ünnep nem maradt el, csak a meghirdetett megemlékezések

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Marcali Csoportja által március 14-e estéjére hirdetett fáklyás felvonulás elmaradt.

A vasárnapi szentmisén Kiss Iván c. prépost esperes-plébános a szertartás részeként felolvasta Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke intelmeit és tanácsait a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan.

A templom falai között Kozma Krisztián Kazinczy-díjas versmondó előadásában meghallgattuk a Nemzeti dalt. A Himnusz eléneklése után, a szentmise végeztével a plébániatemplom északi oldalán lévő 48-as emléktáblánál a Somogy Megyei Közgyűlés nevében Huszti Gábor alelnök, a MKH Ipartestület nevében Szaka Zsolt elnök helyeztek el koszorút. Ezt követően Iván Atya, Gelencsér Róbert világi elnök és Király Jenő templomatya koszorúztak az Egyházközség nevében.

A Városi Bíróság falán elhelyezett Noszlopy Gáspár emléktáblánál Huszti Gábor és Szaka Zsolt mellett Kiss Kálmán a KÉSZ Marcali Csoportja nevében csatlakozott a koszorút elhelyezőkhöz.

Emlékezzünk együtt! Gyújtsunk egy mécsest az otthonunkban a hősök emlékére!

Írta: Szaka Zsolt

Fényképek: Bakonyi Anett, Kiss Kálmán, Szaka Hunor