Meghívó 1956-os megemlékezésre, könyvbemutatóra és fáklyás felvonulásra – 2021
Aradi vértanúk emléknapja Marcaliban, az Iparosházban
2021. október 6-án, szerdán 18 órakor a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában is megemlékezést tartottak az Aradi vértanúk emléknapja alkalmából.
A megjelenteket Szaka Zsolt elnök köszöntötte, majd bevezető gondolatai után egy zenés-verses összeállítás következett azokról a hősökről, akik életüket adták Magyarország függetlenségéért, jóllehet közülük többen nem is magyar származásúak voltak.
Majd megemlékező beszédet Móring József Attila országgyűlési képviselő mondott, aki többek között a tisztelet és a tisztelgés valós megnyilvánulására, valamint a hazaszeretet fontosságára hívta fel a figyelmet.
Ezt követően Juhász Sándor tolmácsolásában elhangozott Damjanich János búcsúlevele.
A megemlékezés ezután az udvari emlékműnél folytatódott, ahol Móring József Attila országgyűlési képviselő és Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke; valamint Molnár Ágnes, helyi KDNP elnök, önkormányzati képviselő és Szila László ipartestületi tag helyezték el koszorúikat. Végül a jelenlévő mécsesek gyújtásával rótták le kegyeletüket a vértanúk emléke előtt.
Írta és fotók: Kiss Kálmán
Történelmi séta Marcaliban, az Aradi vértanúkért
2021. október 6-án, szerdán 16 órakor az Európa-parkban, kis megemlékezéssel kezdődött a „Történelmi séta az aradi vértanúkért”, melyet ötödik alkalommal szervezett meg a Honvéd Nyugállományúak Klubja.
Elsőként a zenepavilon szomszédságában lévő honvéd kopjafánál gyűltek össze a résztvevők, ahol Huszár Géza nyugállományú őrnagy köszöntötte a jelenlévőket és beszélt az 1848-49-es szabadságharcról és a megtorlásról. Ezt követően koszorút és mécseseket helyeztek el a vértanúk emlékére.
Majd ezután indult a történelmi séta a város 1848-as emlékhelyeit körbejárva. A menet elsőként a felújítás alatt lévő bíróság épületéhez vonult, ahol Noszlopy Gáspár emléktáblája található. Majd a plébániatemplomnál, a nemzetőrök emléktáblájánál hosszabb időt töltöttek. Ezután a kórház parkban, Tóth Ágoston Rafael honvédezredes, hadmérnök szobránál Tóth Mihály nyugállományú őrnagy beszélt a marcali születésű, valamint a modern magyar katonai térképészet úttörőjének életéről. Végül a Noszlopy szobornál fejeződött be a megemlékező séta Huszár Géza záró és köszönő gondolataival, s emlékeztetett a kivégzett aradi vértanúkra, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták a magyar szabadságért.
A felállványozott bíróság kivételével mindenhol koszorúkat helyeztek el és mécseseket gyújtottak a vértanúk emlékére, illetve hosszabb-rövidebb előadást hallgathattak meg a jelenlévők a marcali vonatkozású személyekről, illetve katonai eseményekről is.
A történelmi sétán – a Honvéd Nyugállományúak Klubjának tagjain és a meghívottakon kívül – részt vett még Bereczk Balázs alpolgármester, valamint az idén először a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület képviseletében Forgó Ferenc, egyesületi tag és Kiss Kálmán alelnök is.
Írta és fotók: Kiss Kálmán
Meghívó: Aradi vértanúk emléknapja – 2021
Névadó: Az Ipartestület egykori elnökéről nevezték el a Szakképző iskolát
2021. október 1-én, pénteken 10 órától névadó ünnepséget tartottak a Siófoki SZC Marcali Szakképző Iskolában, ugyanis Hikman Béla (1887-1958) műlakatos mester, a Marcali Ipartestület egykori elnökének nevét vette fel az intézmény.
A meghívott vendégeket elsőként Kerner Krisztina igazgatónő köszöntötte. Majd pedig Huszár Mihály történész-muzeológus foglalta össze Hikman Béla változatos életét. Ezt követően Bereczk Balázs marcali alpolgármester a szakképzés helyi fontosságát, míg Móring József Attila országgyűlési képviselő a jó szakember-képzés jövőjét hangsúlyozta beszédében; valamint Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárja, pedig az oktatási minőség szerepét emelte ki, melyek a térség munkahelyeinek utánpótlását szolgálják. Végül a Hikman család képviseletében, a névadó unokája Szabó Béla festőművész, nyugalmazott művésztanár beszélt még, aki régi fényképekre és különböző iratokra hivatkozva idézte fel a család történetét.
Az ünnepségen jelen volt Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület jelenlegi elnöke, valamint meghívták még a szakképző iskola nyugdíjas pedagógusait, a város oktatási intézményeinek és a nagyobb ipari üzemeinek vezetőit.
Az intézmény főbejáratánál különféle tablókat helyeztek el, melyeken a műlakatosmester életútja mellett az iskola története is olvasható. Az épület homlokzatán pedig az új felirat hirdeti a névváltozást és a Szakképzési Centrum logója mellé felkerült a Hikman családra utaló sárkányos címer is.
Fotók: Szaka Zsolt
Huszár Mihály marcali történész: Hikman Béla életútja
Hikman Béla 1887. március 24-én született a Somogy vármegyei Szabás községben. Apja, Hikman Károly (1832-1891), édesanyja Farkas Katalin (1853-1944) volt. Négy éves korában testvéreivel félárvák lettek. Egy gondoskodó nagybácsi 1899-ben inasnak adta a marcali Kőszeghy József lakatosmesterhez. 1905-ben „szabadult fel”, majd 1914-ig Esztergomban és Budapesten neves műhelyekben dolgozott, például Árkai Sándornál, Teichner Ádámnál és Jungfer Gyulánál. „Ahány szakmád van, annyi embert érsz!” – vallotta egész életében a régi igazságot. A komoly fizikai erőkifejtést igénylő lakatosmunka mellett esti tanfolyamokon továbbképezte magát. Az első világháború idején a ferencvárosi fegyvergyárba vezényelték szakmunkára. 1921-ben üzletet nyitott előbb a Ráday utcában, majd a Ferenc körúton, ahol galvanoplasztikai domborműveket készítő műlakatosként hirdette magát.
1922-ben visszaköltözött Marcaliba, és műlakatosműhelyt nyitott az Erzsébet, ma Petőfi utca 11. szám alatt. Házasságot kötött Simon Annával (1891-1965), akinek Ilona nevű lányát nevére vette. A későbbiekben Szabó Nándor gombai kántor-tanító lett a veje. Hikman Béla unokái: Béla, Miklós és Nándor.
Első névjegykártyáján 1923-ban ez állt: „Hikman Béla mű és épület lakatos. Mechanikus és Elektrotechnikai, gazdasági gépműhelye. Marczali”. A Csomós Gergely építőmester által kivitelezett háza 1932-ben nyerte el végleges formáját. Kovácsoltvas kapuját, „sárkányos cégérét” saját tervei alapján készítette el.
Iparos társai 1925-ben megválasztották a Marcali Járási Ipartestület elnökének, amely tisztséget 15 éven át töltötte be. Ezért az odaadó munkájáért 1937-ben, az Ipartestületek Országos Szövetségének kongresszusa elismerő oklevéllel jutalmazta. 1929-ben a Marcali Ipartestület elnökévé, majd 1931-ben Marcali nagyközség bírójává választották. Hikman Béla a harmincas évek közepén, az utcafronton üzlettel bővítette házát, ahol lakásvilágítási, vízvezeték-szerelési és fürdőszobai cikkek mellett elsőként árult és javított kerékpárt. Két-három segéd mindig dolgozott nála, de a nagyobb megrendelésekhez több kisegítő munkaerőt is alkalmazott. Mint ipartestületi vezető a tanoncképzés rendszerébe is bekapcsolódott. A Hikman-cég létesített először villanyvilágítást Marcaliban. Hikman Béla 1945-től a kisgazda pártot képviselte a helyi Nemzeti Bizottságban.
1948-ban, a „fordulat évében” Marcaliban is megkezdődött a község
iparos-társadalmának tudatos felszámolása, a polgári intézmények és a paraszti
földtulajdon megszüntetése, az erőszakos kollektivizálás. Elkészítették a
„kulák listát”, amelyen Hikman Béla az „ipari kulákok” sorában szerepelt, és
bevonták az iparengedélyét. A pártbizottság első titkára, rendőri segédlettel
néhány nap múlva államosította a műhelyt, a lakóházat és 1952-ben a
balatonmáriai nyaralót is. A család bérlőként bent maradhatott a saját házában.
Hikman Béla munkát keresve az egyik marcali laktanyában lett fegyvermester, de
pártutasításra hamarosan eltávolították. A családja érdekében illegálisan
tudott csak munkát vállalni: a konyhaasztal szélén varrógépeket és lámpákat
javított. Rendszeresen feljelentették és megbüntették „kontárkodás” címén.
1956 nyarán kikezdhetetlennek látszó egészsége megrendült. Mivel állása,
iparengedélye nem volt, egészségügyi ellátásra sem volt jogosult, bár több
évtizeden át fizette az OTI betegbiztosítást. A már súlyos állapotban fekvő
lakatosmestert családja nagy gonddal és odaadással ápolta, de 1958. május 29-én
meghalt. Síremléke Marcaliban, a központi temetőben áll.
Hikman Béla mestermunkái a város számos épületén ma is megtalálhatóak: az
egykori lakóházán, a Városházán, a Noszlopy iskola és a Járásbíróság épületein.
1938-ban ajándékként készítette a római kat. plébániatemplom domborműves,
ezüstözött tabernákulum ajtaját.
A Marcali Múzeumban őrizzük műhelyének berendezését és a sárkányos cégérét. A
család tulajdonában galvanoplasztikák, vörösréz borítású lakberendezési tárgyak
találhatóak. Hikman Béla iparművészeti munkáit és unokája, Szabó Béla
festőművész, művészeti gimnáziumi tanár alkotásait közös kiállítás keretében
mutattuk be Marcaliban, és az ország további négy településén – köztük a
fővárosban – 2012-2016 között.
Georg Spöttle: Magyarország 2022 után – előadás a Kulturális Korzóban
2021. szeptember 23-án, csütörtökön 18 órától, a Kulturális Korzó mozi termében Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő tartott előadást „Magyarország 2022 után” címmel a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület meghívására.
A vendéget és a megjelenteket Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte. Majd Móring József Attila, országgyűlési képviselő bevezető gondolataiban a következő év választásainak kilátásairól beszélt.
Ezt követően a német születésű, de régóta Magyarországon élő Georg Spöttle vette át a szót, aki először eddigi életéről beszélt. Több mint egy évtizede biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértőként ismerik őt a nézők a Hír TV, MTV1, RTL Klub és az ATV csatornáiról, ezen kívül pedig a német N24 TV-nek is dolgozik. Ezt megelőzően ejtőernyősként 25 éven át volt a Bundeswehr tagja. Hét évig hivatásos katonaként, utána tartalékosi állományban teljesített szolgálatot. Majd a nyugat-berlini rendőrtiszti főiskolán végzett és az Országos Bűnügyi Hivatal felügyelője lett. Munkaköre a politikailag és vallásilag motivált bűncselekmények (terrorizmus) felderítése volt. Mivel négy nyelvet beszél, ezért gyakran dolgozott együtt más osztályokkal, például a tanúvédelmi vagy az államvédelmi kommandókkal. Munkája során a német hadsereg nyugalmazott hadnagyaként, illetve a terrorizmus-szakértőjeként, hosszú időt töltött el háborús övezetekben, így közvetlen tapasztalatai is vannak azokról a konfliktusokról, amelyek ma itt Európában a legfőbb vitatémákat adják, és amelyek a migrációt jócskán táplálják. A világ számos háborús övezetében és geopolitikailag izgalmas pontján járt már, így például: Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, Szíriában, Észak-Koreában és több afrikai, valamint ázsiai országban is, így elég jó rálátása van egy adott állam, illetve régió politikai és stratégiai helyzetére. Megközelítőleg 50 alkalommal volt terepen is, ahol, ha kellett, akkor heteket, sőt hónapokat is eltöltött veszélyes, illetve ellenséges környezetben. Leszerelése után, a médiákból ismerhették meg nevét a magyar tévénézők.
Georg Spöttle előadásában őszintén beszélt a hallgatóságnak a jövő évi választások tétjéről. Szakmai tudását és tapasztalatait kamatoztatva feltárta a mai ellenzéki pártok és a miniszterelnök jelöltek személyiségét, politikai, hatalmi törekvését, miközben történelmi hasonlóságokon keresztül világított rá a múlt és a jelen párhuzamaira. Az ellenzék vezető alakjai nap, mint nap börtönnel, perekkel, az alkotmány felfüggesztésével fenyegetőzve, illetve az ún. „fidesztelenítéssel” akarnak demokráciát építeni, amely törekvések Magyarország legsötétebb fejezeteit idézik. Mint elmondta, szándékaik sajnos semmiben sem különböznek például az 1919-es Lenin-fiúk, vagy Szamuely Tibor és Kun Béla módszereitől. Majd a párt eldönti ki a bűnös – idézte a rendszerváltás előtti, régi szlogeneket. Szóba kerültek a 2006-os események is, a politikai, illetve rendőri túlkapások. Állításait német példákkal és saját tapasztalatokkal támasztotta alá például a gumilövedékek, vagy a könnygáz használatáról, hatásairól.
Ezután a mai politikai történéseket idézve szóba került Karácsony Gergelynek, az ellenzék egyik jelöltjének, budapesti ámokfutása, hogy miként változott meg a főváros az ő működése idején. Az új politika részét a közlekedési rend felforgatása, a dugók, a hajléktalanok, a rendezetlen környezet, az ún. méhlegelők stb. jellemzik. De Jakab Péter show műsorai a parlamentben szintén egy ügyes taktika részei, hiszen olcsóbbak, mint az óriásplakátokra szánt költségek, ráadásul a közösségi médiákban is kitűnően használhatók. Szóba került még a baloldal koronavírus-járványhoz és a vakcinákhoz való hozzáállása, valamint az afganisztáni kaotikus helyzet, az amerikai csapatok kivonása után. Sajnos a zűrzavar miatt küszöbön áll egy újabb migrációs hullám, ami hazánkat szintén érinti, valamint ezáltal tovább nő egy újabb terrorveszély esélye is.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is. Az előadás a Nemzeti Együttműködési Alap, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Írta és fotók: Kiss Kálmán
Díjátadó Barcson: „Örökségünk – Somogyország Kincse” kitüntető címet kapott a marcali Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom
A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Biró Norbert még 2021. január 6-án a médiákban jelentette be a hírt a somogyi kitüntetések odaítéléséről, melyben az szerepelt, hogy – mások mellett – a Marcali Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom is elnyerte az „Örökségünk – Somogyország kincse” kitüntető címet. Sajnos a koronavírus-járvány miatt az ünnepi átadás, melyet az év eleji megyehéten, pontosabban Vízkeresztkor szoktak megrendezni, akkor elmaradt.
Végül a rendhagyó ünnepséget 2021. szeptember 17-én, Barcson, a Széchényi Ferenc Gimnáziumban tartották meg, a megye legnagyobb dicsőségének, a címer- és pecséthasználati jog adományozásának 523. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi közgyűlésen.
A rendezvény első felszólalói Koós Csaba barcsi polgármester, és Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője voltak, akik az ünnepet és a várost méltató, összefogást hangsúlyozták beszédjükben. Majd Biró Norbert következett, aki kiemelte: „Minden évben elmondjuk, hogy Mátyás királyunk halála után az elődeink bebizonyították, hű fiai e honnak, példát mutattak hazaszeretetből az egész országnak. Az ország és a korona megóvása harcba vezette a somogyiakat a trónkövetelő I. Miksa német király, későbbi német-római császár hadai ellen. Ezt a bátor kiállást ismerte el pár évvel később, 1498. január 6-án, II. Ulászló, aki hálája jeléül pecsétet és címerhasználati jogot adományozott Somogy vármegyének.” Ezután a közgyűlés elnöke megemlékezett a címeradományozást kezdeményező somi kötődésű Somi Józsa délvidéki főkapitányról és Somogy megyét a hivatala révén akkor irányító ispánról, Butkai Péterről is. Végül Biró Norbert beszámolt az elmúlt időszak fejlesztéseiről, építkezéseiről, a foglalkoztatási együttműködésekről, illetőleg a Terület- és településfejlesztési Operatív Program állásáról, melynek keretében 53 milliárd forint érkezett Somogyba. A következő évek terveiről elmondta: a TOP-ot mintegy 72 milliárdos kerettel felváltja a TOP Plusz, mely lényegesen nem változtatja meg az előző években megszokott folyamatokat, változatlanul a területfejlesztésre koncentrál, valamint az itt élők érdekeit szolgálja, továbbá hosszú távú irányt szab Somogy megye fejlesztéseinek. A somogyi települések változatlanul az életminőség javítására, a vonzerő és megtartó erő növelésére koncentráltak. Mint fogalmazott: „Közös célunk idén sem lehet kisebb, mint az előző években. Versenyképes, élhető Somogy megye építése.”
A nap díszvendége: Schőberl Márton, kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár volt, aki köszöntőjében a címeradományozás időszakát állította párhuzamba a jelennel, hangsúlyozva a somogyiak helytállását.
Az ünnepi beszédeket követően került sor az elismerő címek átadására. A Somogy Megyei Közgyűlés azon személyek és kollektívák elismerésére, akik kiemelkedő tevékenységükkel a megye fejlődését szolgálták, illetve munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek, elismeréseket alapított.
A Somogy Megyei Közgyűlés 2020. szeptemberi döntése értelmében a megye legmagasabb szintű elismerését, Pro Comitatu Somogy kitüntetést adományozott id. Tengerdi Győző, balatonkeresztúri nyugalmazott pedagógus, népzenekutató, népzenész, karnagy számára. Somogy Polgáraiért Díjjal ismerte el Bántó Zsuzsanna Magdolna, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium nyugalmazott igazgatója, Bodó Imre József nyugdíjas agrármérnök, helytörténész, Góz Mihály József, a Buzsáki Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, Máj Péter kaposvári nyugdíjas, a Marcali 3 Tenor, Mocz András, a somogyszobi Mocz és Társa Magánerdészet Kft. tulajdonosa, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke, Rigó László, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Műszaki és Üzemeltetési Osztályának vezetője, Szabó Sándor, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Tóth Gergely, a siófoki CE Hotels & Resorts ügyvezetője, és a szentbalázsi Zselici Rózsakert Idősek Otthona Kollektívájának tevékenységét. Somogy elismert értékeiről is közgyűlési határozat született. A döntés értelmében a megye vonzerejének növeléséhez, megyénk népszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárult a Barcsi Malom, Deák Varga József életműve és a marcali Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom, ezért számukra az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet adományozza a Somogy Megyei Közgyűlés.
Az ünnepi eseményt Kraft-Hosszú Ildikó versmondó, Szakács Gábor, a Müncheni Zene- és Színházművészeti Főiskola harmadéves hallgatója, a marcali Három tenor, valamint két Somogy Polgáraiért Díjjal elismert barcsi előadó csoport, a Városi Fúvószenekar és a Boróka Táncegyüttes műsora színesítette.
A marcali Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplomnak odaítélt díjat Kiss Iván címzetes prépost, plébános megbízásából Gelencsér Róbert, az egyházközség világi elnöke, és Kiss Kálmán, a plébániahivatal irodavezetője vették át. A városban ez a műemlék épület az első és jelenleg az egyetlen, amely elnyerte ezt a rangos megyei kitüntetést.
A Marcali plébániatemplomot egyébként Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke, valamint Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának akkori titkára (jelenleg elnöke) ajánlotta és terjesztette fel annakidején a kitüntetésre, mely javaslatot Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke is szinte azonnal felkarolt és támogatott.
Forrás és fotók: http://www.som-onkorm.hu/hirek/rendhagyo-idopontban-emlekezett-somogy-a-cimeradomanyozasra-161.html
Írta: Kiss Kálmán
Georg Spöttle: Magyarország 2022 után – előadás meghívó
Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató Kecskeméten
2021. augusztus 28-29-én a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison – nyolc év elteltével – rendezték meg a 2021-es Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatót.
A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint csak szombaton mintegy 60 ezer ember látogatott el a programra, ahol a honvédség haditechnikai eszközei mellett több mint 15 nemzet légi bemutatóját nézhették meg az érdeklődők.
Szombaton, az ünnepi megnyitón jelen volt Benkő Tibor honvédelmi miniszter; dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka; továbbá Peter Hultqvist, Svédország védelmi minisztere; Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos; Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese és Kilián Nándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága légierő haderőnemi szemlélője is.
A reggeltől estig tartó változatos repülőprogram mellett, számos repülőgépet és forgószárnyast lehetett megnézni a földön is. A kétnapos rendezvényre látogatók mégis leginkább a legújabb és legmodernebb eszközökre voltak kíváncsiak, amiket a „Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program” részeként állítottak hadrendbe az utóbbi időben a magyar hadseregnél és a légierőnél.
A szárazföldi programban a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár Leopard 2A4 és T-72 harckocsijainak, valamint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár BTR 80 és 80/A páncélozott szállító harcjárműveinek dinamikus képességbemutatója, továbbá közelharc-bemutató szerepelt; továbbá az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái pedig töréstechnikákat és önvédelmi technikákat mutattak be a közönség előtt. Az érdeklődők és a különböző versenyeken részt vevő látogatók egy PTSZ-M lánctalpas úszó gépkocsi fedélzetén tereputazáson is részt vehettek némi sorban állás után.
Szárazföldi statikus bemutatón egész nap folyamatosan megtekinthetőek voltak a Magyar Honvédségben rendszeresített szárazföldi haditechnikai eszközök és felszerelések, a lánctalpas és kerekes harcjárművek, műszaki gépek, kézifegyverek, különleges műveleti katonák felszerelései is. A gyermekek és a fiatalok részére külön elfoglaltságokat is szerveztek a Honvéd Kadét Program, a Katonai Toborzás, akadálypályák, íjászat, lövészet területein. Ezen kívül lehetőség volt élménybeszámolókat is meghallgatni az MH Sportszázad világversenyeket, illetve olimpiát megjárt állományával, továbbá olimpiai kvízjátékon részt venni.
Az ünnepi megnyitó után díszelgő kötelékben húzott át a futópálya fölött az összes rendszeresített katonai repülőgép, és helikopter, majd végül az ejtőernyősök ugrása következett a különféle zászlókkal. Ezt követően a légierő képességbemutatóján egy szimulált légtérsértő repülőgép leszállítása történt meg, egy-egy szállító repülőgép (Airbus A-319 és Falcon F-7X), illetve két JAS-39C/D vadászgép részvételével.
Délután az összhaderőnemi képességbemutatón a repülőtér támadását, majd a szárazföldi, különleges műveletek tűztámogatását, és kutató-mentő kiemelést imitáltak H-145M, Mi-24-es helikopterek és egy JAS-39-es Gripen közreműködésével.
A légi bemutató programban a civil repülőgépek mellett szerepelt az: Airbus A-319, Falcon F-7X, JAS-39C/D, Mi-2, Mi-8, Mi-17, Mi-24, H-145M, MiG-21, C-27J Spartan, PC-7, SK-60, T-346A, L-29, L-39NG, L-159, valamint a C-390, a Typhoon, az F-2000A Eurofighter, a Viggen, és a Draken. Szóló bemutatót tartott Besenyei Péter műrepülő világbajnok a Corvus Racer 540 típusú gépével. A különféle nemzetek repülő kötelékeinek légi show-jában pedig a négy PC-9M gépekkel repülő horvát Wings of Storm, az öt PZL-130-ból álló lengyel Orlik Team, a hat darab F-5-öt használó Török Csillagok, valamint a Magyarországon először debütáló hétgépes Saudi Hawks (Szaúdi Sólymok, Hawk típussal). A különféle akrobatikus elemeket és a színes füstölőket, illetve pirotechnikai eszközöket alkalmazó bemutatók nagy sikereket arattak a nézők között, akik tapssal és integetéssel köszönték meg a pilótáknak a látványos elemeket.
Írta és fotók: Kiss Kálmán
A MAGYAR KÉZMŰVESSÉGÉRT DÍJ ARANY FOKOZATÚ KITÜNTETÉSÉBEN RÉSZESÜLT GAÁL OTTÓ SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ-TAPÉTÁZÓ MESTER
A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület a Magyar Kézművességért Díj Arany fokozatú kitüntetésre terjesztette fel Gaál Ottó szobafestő-mázoló-tapétázó mestert.
Gaál Ottó 1968-ban szerzett szobafestő-mázoló-tapétázó szakmunkás bizonyítványt, 1979 júliusától önálló kisiparosként tevékenykedett, 1981-ben Kaposváron sikeres mestervizsgát tett. Több mint négy évtizeden keresztül tisztességgel, becsülettel végezte szakmai tevékenységét, a megrendelői megelégedettsége mellett. Munkáját alaposság, pontosság, megbízhatóság jellemezte. Szakmai munkássága során hosszú időn keresztül vállalta tanulók tartását, megismertette velük a festés-mázolás alapjait, a szakmai fogásokat. Voltak olyan tanítványai, akik több éven keresztül mellette maradtak, együtt dolgoztak vele.
A kitüntetés átadására az IPOSZ XXXVIII. Közgyűlésén Németh László, az IPOSZ elnöke adta át.
Fotó: Juhász Melinda