Meghívó – A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján tartandó megemlékezésre 2025

2025. január 27-én hétfőn, pontban 12 órakor, a Széchenyi utcai emléktábláknál megemlékezéssel és mécsesek gyújtásával, valamint néma főhajtással adóztak néhányan a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a Marcaliból elhurcolt izraelita lakosság tragédiája előtt.
A település egykori zsidó lakosságának rövid történetét Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának elnöke idézte fel. Beszédében kiemelte, hogy az első és a második világháborúk időszakára több százra nőtt az itt lakó és dolgozó zsidó lakosság száma, akik az ipar és a kereskedelem mellett, az értelmiségi pályákon is szép számmal képviseltették magukat. Első zsinagógájukat 1852-ben építették a mostani vasbolt helyén, míg a századfordulót követően készült el a második templomuk. Sajnos egyik épület sem maradt fenn. Az utóbbi helyén most a gimnázium épülete található, melyen emléktábla hirdeti az egykori impozáns méretű zsinagógát.
1944. március 19-ét, a német megszállást követően a marcaliak sorsa is megpecsételődött, és több mint 250 személyt először a tabi és barcsi gettókba, majd pedig Auschwitz, Dachau és Mauthausen koncentrációs táboraiba, a végzetükbe szállítottak. Útközben többen öngyilkosságot is elkövettek, tudván, hogy milyen sors vár rájuk. A háború után csak 4 család és 20 egyedülálló izraelita személy tért haza. A pontos statisztikai adatokat dr. Huszár Mihály történész-főmuzeológus egészítette ki néhány gondolat kíséretében.
Marcaliban 2012-ben készültek el ezek az emléktáblák, melyeket a szomszédos – közben lebontásra került – lakóházakban élt zsidó családok emlékére állítottak, és egy nagyszabású rendezvény keretében adtak át. Azóta csak kisebb megemlékezéseket, gyertyagyújtásokat tartanak a helyi civil szervezetek és képviselőik.
Az idei esztendőben, január 27-én a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján, a marcali áldozatok előtt dr. Pozsonyi Márk önkormányzati képviselő; dr. Huszár Mihály történész-főmuzeológus; Huszár Géza ny. őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Szaka Zsolt, a MKH Ipartestület elnöke; valamint Horváth Zsolt László titkár és Kiss Kálmán, a KÉSZ Marcali Csoport elnöke hajtott fejet és gyújtott mécsest a jelenlévőkkel együtt.
A megemlékezést a MKH Ipartestület, valamint a KÉSZ helyi csoportja szervezte a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.
Írta: MKH Ipartestület/KÉSZ Marcali Csoport/Kiss Kálmán
Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán
2025. január 12-én, vasárnap a doni áttörés 82. évfordulóján Marcaliban is megemlékezést tartottak a katonahősök és áldozatok emlékére.
A program részeként 9 órakor először ünnepi szentmise kezdődött, melyet Tomanek Ferenc Áron plébános celebrált a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplomban. Az istentiszteleten Balogh Bálint kántor és a Marcali Fény Gyermekei Katolikus Zenekar működött közre.
Majd 10 órától a II. világháborús emlékműnél, a plébániahivatal előtt, a szervezők részéről Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd pedig rövid bevezetője után átadta a szót Nagy Csaba hadikrónikásnak.
A rendezvény szónoka az egykori kántortanító nagyapja emlékeit idézte fel, aki zászlósként vett részt a Don körüli harcokban, és mondta el, hogy milyen körülmények között éltek akkor a keleti fronton. A leleményes nagyapa képes volt még a szolgálati szabályzat rendelkezéseit is áthágva cselekedni, csak azért, hogy megfelelő élelmet szerezzen a katonáinak. Így például a hadvezetés rendelkezései szerint az élelmezésre levágott marhák fejét selejtnek minősítették, ám ő ezeket parancsszegéssel is megszerezve gulyást készíttetett beosztottjainak, akik élelemmel ezek után már jól el voltak látva. De emberségből is jó példát tudott mutatni. Karácsony éjjelén csak azért váltotta le az őrszemet, hogy a fázó baka melegedni, ünnepelni tudjon társaival a fűtött fedezékben, míg ő a kinti magányában hálát adhatott a Teremtőjének, hogy gondjukat tudta viselni a rábízottaknak.
Nagy Csaba hadikrónikás végül kihangsúlyozta még, hogy az emberiség és köztük a politikusok sajnos a második világháború óta sem tanultak a hibás döntésekből, mert manapság is harcok dúlnak a világban; a szomszédunkban éppen egy értelmetlen testvérháború zajlik, miközben emberek halnak meg nap, mint nap.
Az elhangzott beszéd után elsőként a szervező Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, és a KÉSZ helyi csoportjának elnöke hajtott fejet az emlékműnél, majd a jelenlévőkkel együtt gyújtottak mécseseket a hősök és az áldozatok tiszteletére a 82 éves évforduló alkalmából.
A rendezvényen megjelentek között volt Huszti Gábor, a Somogy Vármegyei Közgyűlés képviselője; dr. Pozsonyi Márk önkormányzati képviselő; Tomanek Ferenc Áron marcali plébános, Gelencsér Róbert világi elnök, és Király Jenő templomatya az egyházközség képviseletében; valamint Huszár Géza ny. őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Pomozi Istvánné, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület (MASZÉP) elnöke; a szervezők képviseletében pedig Szaka Zsolt, a MKH Ipartestület elnöke; és Horváth Zsolt László, a KÉSZ Marcali Csoport titkára, továbbá az egyesületek tagjai és a templom hívei.
Írta: KÉSZ Marcali Csoport/Kiss Kálmán
Fotók: Szaka Zsolt és Kiss Kálmán
Ismét újévi kijózanító (zsírégető) túrát szervezett a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, immár nyolcadik alkalommal.
Negyven elszánt természetbarát gyűlt össze a marcali Spar parkolójában Újév délutánján. Néhányan hozták magukkal a szilveszteri őrület után szabadba vágyó négylábú társaikat is.
Remek hangulatban, valóban a tiszta levegőn felfrissülve vágott neki a már összeszokott társaság – szerencsére ismét új tagokkal kiegészülve – a rendhagyó kirándulásnak.
8-9 km gyaloglást terveztünk, többek által ismeretlen tájakon keresztül. Hagyományos újévi túránk célja a Bernát-kút nevű hely volt – és persze az, hogy a résztvevők jókat tudjanak beszélgetni.
Kőszórásos utak, néha kicsit sáros, de gyalogosan jól járható szakaszok vártak ránk és sűrű köd.
Első állomásunk a régi izraelita temető volt, majd innét a nyáron felújított „zöld sáv” turistaúton a volt lőszerraktár déli oldalán haladva az egykori gyakorló lőtér bejáratánál tartottunk egy rövid pihenőt. Innét a városkörnyék legszebb (szerencsére járművel nem járható) horhosán keresztül jutottunk el a Bernát-kúthoz. Nevét feltehetően egy a közelben nemrég még megtalálható kútról és a terület egykori gazdájáról kapta. A kereszteződésben álló hatalmas tölgyfák tiszta időben kilométerekről láthatóak. A turistaúton innét Négyföldespusztára és Gadányba juthatnánk el. A pihenő közben előkerültek a poharak és az alkoholmentes pezsgő, majd az „igazi” is, többen hoztak különböző, házilag készített finomságokat is.
A városba tejfehér ködben, egy kis kerülővel, a lőszerraktár északi oldalán végig haladva érkeztünk vissza. A panoráma a köd miatt elmaradt, viszont a képekből kiderül, hogy így is csodálatosan szép Marcali környéke.
Köszönet jár a résztvevőknek, hogy az ünnepek és a Szilveszter után a mi programunkat választották az otthoni pihenés helyett. Ez is pihenés volt, csak aktívan, jó társaságban.
Békés, boldog és szeretetteljes új esztendőt kívánunk mindenkinek!
Írta: Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, Szaka Zsolt
Képek: Kiss Kálmán, Szaka Zsolt
2024. december 13-án, pénteken este 18 órától Nagy Csaba hadikrónikás: „Világok háborúja. Marcali 1944. december” címmel tartott előadást a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában.
Az érdeklődőket Kiss Kálmán alelnök köszöntötte, majd bevezetőjében elmondta, hogy az egyesületnél egy új előadás-sorozatot indítanak, amik a település második világháborús eseményeit mutatják be. Az előadó az 1990-es években Marcaliban és környékén felkutatta az akkor még élő egykori szemtanúkat, és emlékeiket megörökítette. Majd pedig az országban szinte példa nélküliként, először készített dokumentum-filmsorozatot a visszaemlékezők és az ehhez kapcsolódó szakirodalom felhasználásával.
Ezután Nagy Csaba vette át a szót, aki bő egy órás időtartamban a 80 évvel ezelőtti katonai eseményeket idézte fel az egykori civil lakosság és a német-magyar katonák szemszögéből, átélt tapasztalataik alapján. A hadikrónikás elsőként felidézte, hogy 1944. december elején pár napra megszállták a szovjet csapatok, majd pedig december 8-án a német csapatok visszafoglalták Marcalit, s aztán csaknem 4 hónapra megmerevedett a front a környéken. Ezzel megkezdődött Marcali kálváriája, a település sokat szenvedett ugyan, azonban a környező falvak – Bize, Boronka – még többet; ugyanis szinte teljesen elpusztultak. Mint fogalmazott „szinte egy szög sem maradt épen”! Erre azért emlékeztek pontosan a régiek, mert vallásosak voltak akkor az emberek, és ez a nap az egyházban Szeplőtelen fogantatás ünnepe, ami a marcaliak fogadott szentségimádási napja (ma is). Az erre való emlékezés és a hagyománytisztelet okán Nagy Csaba javasolta a jelenlévőknek, hogy együtt imádkozzanak el egy „Üdvözlégy Máriát”.
Az imádság után a front alakulásáról beszélt 1944 őszétől kezdve, amikor a szovjet csapatok átkeltek a Dunán és a Dráván, majd megkezdődtek a Dél-dunántúli hadműveletek. Felelevenítette, hogy milyen nehéz körülmények között harcoltak a szemben álló felek. A németeknek például 3 hadseregcsoport maradványainak a balkáni menekülését kellett biztosítaniuk elégtelen erőkkel, felszerelésekkel, lápos, mocsaras terepen. De a szovjet-bolgár alakulatok is nagy veszteségeket szenvedtek el mindeközben. A marcali hadikrónikás az előadás során – többek között – tisztázta még a „Margit-vonal” legendáját, amelyet sokáig tévesen a Kéthely-Marcali-Mesztegnyő-Dráva vonalként azonosítottak, holott a valódi védvonal kb. 15 km-rel nyugatabbra húzódott. Nagy Csaba a visszaemlékezések és a korabeli források alapján kijelentette, hogy a szemben álló felek mindegyike csupán „ágyútölteléknek” szánta akár a képzetlen magyar leventéket, akár a képzett német katonákat, vagy a szovjet harcosokat is, akiket értelmetlenül hajtottak ki a harctérre meghalni. A böhönyei katonai temető fejfáinak tanulmányozása során például arra a következtetésre jutott, hogy az elhunytak fele olyan 20 év körüli fiatal, akiknek talán még önálló családja sem volt.
Az események felelevenítése közben az előadó általános iskolás fia, Nagy András is szót kért, aki elmesélte – az édesapja által hallott – egyik szomorú esetet, amikor egy pincét ért telitalálat során sok polgári személy vesztette életét, miközben csak két gyermek maradt életben.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Csáki Alpár és dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselők; Huszár Géza nyugállományú őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Horváth Zsolt László, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának titkára; valamint a házigazdák részéről: Szaka Zsolt, a MKH. Ipartestület elnöke.
Az élénk érdeklődésre számot tartó előadás-sorozat – az előzetes tervek szerint – a jövő évben tovább folytatódik a 80 évvel ezelőtti események további felidézésével.
Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán
Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán