Browsed by
Kategória: Uncategorized

Szentmisével és gyertyagyújtással emlékeztek a kommunizmus áldozataira Marcaliban

Szentmisével és gyertyagyújtással emlékeztek a kommunizmus áldozataira Marcaliban

2021. február 26-án, pénteken 17 órától Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános a Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban engesztelő szentmisét celebrált a kommunizmus áldozataiért. Prédikációjában az egykori diktatórikus hatalomról beszélt, Mindszenty bíboros meghurcoltatásáról. Kiemelte, hogy a kommunizmus áldozatai mérhetetlen szenvedésen mentek keresztül, és a róluk való megemlékezés még mindig nincs a helyén kezelve. Ugyanis még ma is sokan próbálják elkenni, elkendőzni annak a rendszernek a valódi arcát, mondván, hogy annakidején mindenkinek volt munkája. De abba már nem gondolnak bele, hogy milyen áron… Amikor nem volt szabadság, sem vélemény, sem vallási értelemben.

Ezután saját emlékeiből idézett fel néhány gondolatot, amikor még somogyvári plébánosként a marcali parókia irodájában – éppen ott, ahol most az ő hivatala van – akarták sikertelenül beszervezni a békepapi mozgalomba. Azzal érveltek, hogy biztos nem akar örökké Vityapusztán, vagy Somogyváron maradni, misézni… Mert abban az időben a püspökök és a városi plébániák élére csak olyan „megbízható” embereket neveztek ki, akiket az állam is jóváhagyott. Aztán jött a rendszerváltozás és megváltozott minden…

Szentbeszédében említést tett a több mint 100 millió áldozatot követelő diktatúráról. Kihangsúlyozta, a keresztény emberek megbocsátanak minden bűnt, de feledni sohasem szabad. Emlékezni és emlékeztetni kell ezekről a szörnyűségekről, melyet elkövettek emberek az emberek ellen. Sajnos manapság is hallani olyan hangokat, akik nem is tudják, hogy mi is volt tulajdonképpen a kommunizmus. Az akkori rendszer legnagyobb bűne az volt, hogy nem tisztelte sem az Istent, sem az embert. A kétezer évet átélt egyházat pedig legfőbb ellenségének tekintette.

Felidézte, hogy II. János Pál pápának nagy szerepe volt a kommunizmus felbomlásában, mert ő bátran szembeszállt velük. S amikor pápává választották, akkor egyből összeült a szovjet központi pártbizottság, mert tudták, hogy ő igazán ismeri az elnyomó rendszert. A mostani magyar miniszterelnök is éppen egy lengyelországi pápalátogatás során tért meg, amikor a saját szemével látta és tapasztalta, hogy mekkora tömeg gyűlt akkor össze a Szentatya fogadására. S akkor döbbent rá, hogy a kommunista rendszer az összefogás erejével megdönthető.

Iván atya az emlékezés fontosságára hívta fel a hívek figyelmét, és a jelenlévőkkel együtt imádkozott a mártírokért, a diktatúra üldözöttjeiért, de a megbocsátás jegyében az embertelen tettek elkövetőiért is.

Az istentiszteletet követően a megjelentek – az aktuális járványügyi intézkedések betartásával – mécsesekkel a kézben vonultak át a Hősök terére, az 1956-os emlékműhöz, ahol egyenként mécsesek elhelyezésével, főhajtással rótták le kegyeletüket a mártírok emléke előtt. Az áldozatokért gyújtott gyertyát Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke; Molnár Ágnes Anna, a KDNP Marcali Csoportjának elnöke és önkormányzati képviselő; Gelencsér Róbert, az egyházközség világi elnöke; Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke; Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának elnöke; továbbá a plébánia megjelent közösségeinek tagjai, valamint a megjelent hívek is.

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt és Kiss Kálmán

Mécsesekkel és főhajtással tisztelegtek a Holokauszt Áldozatainak Emléknapján

Mécsesekkel és főhajtással tisztelegtek a Holokauszt Áldozatainak Emléknapján

2021. január 27-én, szerdán 18 órakor a Széchenyi utcában lévő emléktábláknál a Holokauszt Áldozatainak Emléknapján, néhány helyi civil szervezet vezetője gyűlt össze, hogy mécsesekkel és néma főhajtással tisztelegjenek az egykori nagyközségből elhurcolt zsidóság tragédiája előtt.

Az idei esztendőben – a koronavírus-járvány miatt – sajnos továbbra sem lehet megemlékezéseket, programokat szervezni, ezért – hosszú évek óta először – mindössze csak egy rövid gyertyagyújtásra adódott lehetőség. A mostani papírbolt oldalfalán elhelyezett kőtáblákat még 2012. július 6-án állították a közben lebontásra került, szomszédos lakóházakban élt zsidó családok emlékére. Az üzlet eredeti, ősi épületében Dr. Gold Samuné Schőn Jozefa, a járási főorvos felesége született, nevelkedett és élt 71 évet, akit ártatlan sorstársaival együtt a biztos halálba hurcoltak. A másik táblát a tabi gettóban önkezével életének véget vetett Dr. Révész Ferenc, Marcali köztiszteletben álló orvosa és családja, valamint Wirkmann Árpád gyógyszerész és családja emlékezetére készítettek.

A marcali áldozatok előtt hajtott fejet: Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke; Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület; Pomozi Istvánné, a Marcali Szépasszonyok és Fiúk Hagyományőrző Egyesület; Kozári Zoltánné, a Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesület és Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának elnöke.

A több évszázadra visszanyúló marcali zsidóság sorsa 1944 tavaszán – a német katonai megszállást követően – végleg megpecsételődött. Összegyűjtésük után a korabeli településről több mint két és félszáz személyt először a tabi és barcsi gettókba szállítottak vasúton. A körülmények, a kilátástalanság és a létbizonytalanság miatt néhányan már ekkor az öngyilkosságba menekültek. A többség különféle koncentrációs táborokba került. Végül több mint 200 lélek szörnyű tragédiája Auschwitzban, Dachauban és Mauthausenben következett be. A második világháborút követően mindössze néhány tucat izraelita személy, ők is igen leromlott állapotban tértek vissza.

A Holokauszt áldozataira több évtizedig nem is nagyon lehetett méltó módon emlékezni. Marcaliban jóllehet a második világháborús alkotáson már az elhurcoltak nevei is olvashatók, mégis először csak 2012-ben tartottak a fent említett, továbbá a gimnázium falán elhelyezett emléktáblák felavatásával egybekötve egy nagyobb szabású rendezvényt. Azóta azonban már csaknem egy újabb évtized telt el eseménytelenül, megemlékezések nélkül…

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Fábos-Landi Vivien, Kiss Kálmán

A Doni Áldozatok Emléknapja – 2021

A Doni Áldozatok Emléknapja – 2021

A helyi civil szervezetek által már hagyományosan megszervezett megemlékezés idén elmaradt Marcaliban. Akinek szívügye a doni katasztrófa, otthon tudott mécsest gyújtani az elveszített szeretteiért.

Néhányan gyertyát gyújtottunk két helyszínen, azok nevében is, akik a jelenlegi szabályok miatt ugyanabban az időben nem lehettek velünk.

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület udvarán álló emlékműnél Forgó Ferenc – az egyesület aktív tagja, tiszteletbeli előadója –, Sziva László – alapító tag –, Markhard László – a székház gondnoka –, továbbá Kiss Kálmán alelnök és Szaka Zsolt elnök gyújtott mécsest az áldozatok, az eltűntek és a már nem élő hazatértek emlékére.

A Boldog II. János Pál pápa téren álló második világháborús emlékműnél a Somogy Megyei Önkormányzat nevében Huszti Gábor, a Közgyűlés alelnöke gyújtott mécsest. A helyi civil szervezetek nevében azok elnökei emlékeztek meg. A Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesületet Kozári Zoltánné, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesületet Pomozi Lászlóné, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Marcali Csoportját Kiss Kálmán, a MKH Ipartestületet Szaka Zsolt képviselte.

A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet, de legalább 40 ezren vesztették életüket, 70 ezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el.

Somogy megyéből megközelítőleg 15 ezren vettek részt a doni ütközetben, a veszteség hat-hétezer főre tehető a sebesültekkel együtt.

A rendszerváltás előtt nemigen lehetett megemlékezni a katonákról, akik mint a németekkel szövetséges haderő tagjai a Szovjetunió ellen harcoltak. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete.

Hajtsunk fejet a holtak és a még élő kevesek tiszteletére!

Írta: Szaka Zsolt

Fényképek: Bakonyi Anett, Kiss Kálmán

Tájékoztató az Újévi kijózanító túráról – 2021

Tájékoztató az Újévi kijózanító túráról – 2021

Kedves túrázó Barátaink!

Nehéz döntést hoztunk.

A hagyományos újévi kijózanító túra nem marad el.

Csupán áthelyezzük az időpontot a „pótszilveszter” utánra.

Lesz „póttúra”.

Hogy mikor?

Amint az aktuális szabályok szerint lesz módunk közösségi rendezvényt szervezni.

Megértéseteket köszönjük!

Áldott, az elmúlt évnél mozgalmasabb, gazdagabb és békésebb új esztendőt kívánunk!

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület vezetősége nevében: Szaka Zsolt

Helyi értékek és hagyomány – túra a balatonkeresztúri és a balatonberényi szőlőhegyben

Helyi értékek és hagyomány – túra a balatonkeresztúri és a balatonberényi szőlőhegyben

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület szervezésében valósult meg egy olyan program, amire az előzetes felmérés alapján nagy volt az igény.

A városkörnyéki rendszeres túrák alkalmával az elmúlt években megismertük a szűkebb környezetünket, viszont többen kérték, hogy hagyjuk el egy kicsit Marcali határát. A szép táj látványáért eddig sem kellett messzire mennünk. Csodálatos a kéthelyi szőlőhegy, a Mesztegnyő-környéki pusztavilág, Gadány környéke és úgy általában a Marcali-hát.

Így hát a Marcali Természetjárók Baráti Köre tagjai elindultak a Marcali-hát északi végének a felfedezésére. Az ötletet a közelmúltban a Balatonberényi Fürdő és Szabadidő Egyesület által szervezett hagyományteremtő gyalogtúra és annak a népszerűsége megerősítette.

Zénó kutya mellett több mint ötvenen teljesítették a 9 kilométeres távot. A marcaliakon kívül voltak budapestiek, balatonkeresztúriak, kéthelyiek, balatonmáriafürdőiek, és fonyódiak. Emellett érkeztek Csömendről, Szombathelyről, Nagykanizsáról, Zalaegerszegről, Meszetgnyőről és Kővágóörsről.

Összefoglalva: négy megyéből voltak résztvevők.

A Balatonkeresztúr és Balatonberény közigazgatási területén elterülő, festői panorámával és a csodálatos épített örökséggel rendelkező Szőlőhegyen több mint száz műemléki vagy helyi védelmet élvező présház áll. Gondozott, felújított és összedőlt nádfedeles pincék között jártunk.

A tájba illeszkedő épített örökségünk megismerése és megóvása még sok feladatot ró ránk és a következő nemzedékekre. Azt könnyebb óvni, amiről többen tudnak. A csodálatos panoráma és az értékek által körül ölelve nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak az marad fenn az utókor számára, amit mi magunk is megbecsülünk, vigyázunk és megőrzünk.

Az évszaknak megfelelő, ideális időjárásban volt részünk. Nem volt meleg, viszont a napfényben csodálatos felvételek is készülhettek. Sajnos a túlpart tanúhegyei kicsit szégyenlősek voltak és elbújtak a felszálló pára mögé. Többen félprofi gépekkel felszerelkezve érkeztek, megelőlegezve a bizalmat a táj szépségének és a várható panorámának.

Hamarosan még egyszer visszajövünk – persze megint kicsit arrébb – mert még mindig érdemes…

Írta és fotók: Szaka Zsolt

Megemlékezés és fáklyás felvonulás

Megemlékezés és fáklyás felvonulás

2020. október 22-én, csütörtökön, Nemzeti ünnepünk előestéjén, négy civil szervezet összefogásával megemlékezést tartottak az Iparosháznál.

A Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület tagjai 17 órától meleg teával és pogácsákkal várták a vendégeket, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Marcali Csoportja és a Plébánia jóvoltából a fáklyák és a zászlók kerültek a helyszínre. A Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesület tagjai a megalakulásuk óta az első rendezvényükön köszönthették egymást. A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület biztosította a helyszínt és az infrastruktúrát.

17.30 órakor a Himnusszal kezdődött a program, majd Szaka Zsolt ipartestületi elnök köszöntője után Kozma Krisztián szívhez szóló előadásában hallgathatták meg a résztvevők Márai Sándor remekművét, a „Mennyből az angyal”-t. Ezt követően Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet, melyben kitért az 56-os események előzményeire, és azok későbbi következményeire is. Soha többé nem fordulhat elő, hogy magyarok gyilkolnak magyarokat!

„A háborút követően békés hétköznapokról, építkezésről szólt az állami propaganda, közben pedig családok, barátságok mentek tönkre vélt vagy valós politikai megnyilvánulások okán. 1956 októberére nyilvánvalóvá vált, nem mehet ez így tovább. Magyarország összefogott a megszállók és az elnyomás ellen. A magyar nemzet ugyanis ezer év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni, azért harcolni kell a háborúban, és tenni kell a békés hétköznapokban is. Harcolni kell akkor, amikor földjét lánctalpak tapossák, akkor, amikor igaztalan elnyomás alatt kell élnie.” – kezdte ünnepi beszédét Huszti Gábor alelnök.

„Nem pártállás, nem hitbéli vagy világnézeti különbözőségek mentén álltak a barikádok egyik vagy másik oldalára: a választóvonal 1956-ban a hazájukat féltőn szerető magyar emberek és az idegen érdekeket feltétlenül kiszolgáló hatalmi elit között húzódott. A szabadságharcosok nemzetért való egysége és kiállása erősebb volt a fegyvereknél. Kiolthatták életüket, de a nemzetből a hitet soha többé nem tudták kioltani.”

Ezután kitért a marcali eseményekre is, az itt állomásozó katonai alakulatok szerepére. 1956. október 29-én Marcaliban is forradalmi tanács alakult, majd 31-én letartóztatták a községi párttitkárt és az elhárító tiszteket, akiket a helyi börtönbe zártak. Ugyanakkor Major őrnagyot helyőrség-parancsnoki posztjáról leváltották és helyére Varga őrnagyot, a műszaki zászlóalj parancsnokát állították, akit egyúttal beválasztottak a helyi forradalmi tanácsba is. Ugyancsak ő javasolja a marcali nemzetőrség létrehozását is. Az alakulat parancsnoka jóllehet fegyveres ellenállásra készült a szovjetek bevonulásakor, de fegyverhasználatra végül a túlerő miatt mégsem került sor.

„Csak a szabadságharc ért véget november 4-én, a kommunista ámokfutás nem. Többeket letartóztattak, majd deportáltak. Dr. Czipri Mátyás szülész-nőgyógyász főorvos pedig, aki a Marcali Járási Nemzeti Bizottság tagja volt és a település egyetlen vértanúja, később belehalt a kihallgatásakor elszenvedett verés következtében. Egy olyan kiváló orvoson torolta meg a hatalom a forradalmat, akinek a bűne mindössze az volt, hogy gyermekek százait segítette a világra, miközben síkra szállt az igazság, a szabadság mellett.” – folytatta Huszti Gábor a beszédét.

„Immár 64 éve október 23-a a szabadság ünnepe. Nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra idején, évtizedeken keresztül tilos volt ünnepelni, és akik mégis az utcákra merészkedtek, hogy megemlékezzenek 1956 hőseiről, azoknak még a ’80-as évek végén is hatósági erőszak és gumibot jutott osztályrészül. A forradalom emléke ennek ellenére nem halványult, a magyarok szabadságvágyának köszönhetően 1989-ben a diktatúra megbukott. Mi, magyarok pedig ugyanaz a nemzet vagyunk ma is. Bennünk él az ’56-os magyar forradalmárok és a kart karba öltve, békésen tüntető egyetemisták elszántsága. Bennünk él Mindszenty József, Bibó István és a kockakőből barikádot emelő pesti srácok öröksége. Bennünk él az ávós sortüzekben mártírhalált halt honfitársaink – nők, férfiak, fiatalok és gyermekek – emléke, és bennünk él Nagy Imre utolsó rádióüzenetének minden hangja.

A véráldozatok mellett azonban emlékeznünk kell azokra is, akiket a kommunista rezsim meghurcolt, igaztalan vádakkal börtönbe juttatott. S emlékeznünk kell családtagjaikra is, akik megbélyegezve, a lehetőségektől elzárva élték életüket. Nem veszhet feledésbe a terror, s nem ismétlődhet meg mindaz a szörnyűség, ami hosszú éveken keresztül csak szomorúságot és nyomorúságot hozott a családoknak. Nekünk, ma élőknek az a felelősségünk, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében most a békés hétköznapokban is. Hajtsunk fejet a hősök és áldozatok előtt!” – Ezekkel a gondolatokkal fejezte be ünnepi beszédét az alelnök.

A megemlékezés végül a civil szervezetek koszorúinak elhelyezésével folytatódott. Elsőként a Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesület nevében Kozári Zoltánné elnök és Sziva László; majd a Marcali Szépasszonyok és Fiúk Hagyományőrző Egyesülete részéről Pomozi Istvánné elnök és Kelemen Gáborné; ezután a helyi Fidesz szervezettől Huszti Gábor elnök és Prágerné Magyar Gabriella; végül a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület képviseletében Szaka Zsolt elnök és Kiss Kálmán, a KÉSZ Marcali Csoportjának elnöke együtt koszorúztak. A jelenlévők ezután mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.

A megemlékezést követően, a hősök tiszteletére fáklyákkal és zászlókkal indultak el a résztvevők a székháztól, s lassú menetben vonultak a Hősök terén álló „Vitorlabontás” című emlékműhöz. Szórádi Zsigmond szobrászművész alkotásánál, a fáklyák fényében mécseseket gyújtottak Marcali áldozataiért. Jóllehet a szörnyűségeknek városunkban mindössze egyetlen bizonyított halálos áldozata van: Dr. Czipri Mátyás főorvos személyében, de mártírnak számítanak azok is, akiket nyomorékká, vagy földönfutóvá tettek.

A rendezvény megvalósítását támogatta a Nemzeti Együttműködési Alap, Somogy Megye Önkormányzata, a Marcali Plébánia, Lj. Juszti, Huszti Gábor alelnök és Vékony Péter vállalkozó.

Írta: Szaka Zsolt és Kiss Kálmán

Fényképek: Kozma Krisztián és Kiss Kálmán