Marcali és Környéke Hagyományörző Ipartestület

2024. december 13-án, pénteken este 18 órától Nagy Csaba hadikrónikás: „Világok háborúja. Marcali 1944. december” címmel tartott előadást a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában.

Az érdeklődőket Kiss Kálmán alelnök köszöntötte, majd bevezetőjében elmondta, hogy az egyesületnél egy új előadás-sorozatot indítanak, amik a település második világháborús eseményeit mutatják be. Az előadó az 1990-es években Marcaliban és környékén felkutatta az akkor még élő egykori szemtanúkat, és emlékeiket megörökítette. Majd pedig az országban szinte példa nélküliként, először készített dokumentum-filmsorozatot a visszaemlékezők és az ehhez kapcsolódó szakirodalom felhasználásával.

Ezután Nagy Csaba vette át a szót, aki bő egy órás időtartamban a 80 évvel ezelőtti katonai eseményeket idézte fel az egykori civil lakosság és a német-magyar katonák szemszögéből, átélt tapasztalataik alapján. A hadikrónikás elsőként felidézte, hogy 1944. december elején pár napra megszállták a szovjet csapatok, majd pedig december 8-án a német csapatok visszafoglalták Marcalit, s aztán csaknem 4 hónapra megmerevedett a front a környéken. Ezzel megkezdődött Marcali kálváriája, a település sokat szenvedett ugyan, azonban a környező falvak – Bize, Boronka – még többet; ugyanis szinte teljesen elpusztultak. Mint fogalmazott „szinte egy szög sem maradt épen”! Erre azért emlékeztek pontosan a régiek, mert vallásosak voltak akkor az emberek, és ez a nap az egyházban Szeplőtelen fogantatás ünnepe, ami a marcaliak fogadott szentségimádási napja (ma is). Az erre való emlékezés és a hagyománytisztelet okán Nagy Csaba javasolta a jelenlévőknek, hogy együtt imádkozzanak el egy „Üdvözlégy Máriát”.

Az imádság után a front alakulásáról beszélt 1944 őszétől kezdve, amikor a szovjet csapatok átkeltek a Dunán és a Dráván, majd megkezdődtek a Dél-dunántúli hadműveletek. Felelevenítette, hogy milyen nehéz körülmények között harcoltak a szemben álló felek. A németeknek például 3 hadseregcsoport maradványainak a balkáni menekülését kellett biztosítaniuk elégtelen erőkkel, felszerelésekkel, lápos, mocsaras terepen. De a szovjet-bolgár alakulatok is nagy veszteségeket szenvedtek el mindeközben. A marcali hadikrónikás az előadás során – többek között – tisztázta még a „Margit-vonal” legendáját, amelyet sokáig tévesen a Kéthely-Marcali-Mesztegnyő-Dráva vonalként azonosítottak, holott a valódi védvonal kb. 15 km-rel nyugatabbra húzódott. Nagy Csaba a visszaemlékezések és a korabeli források alapján kijelentette, hogy a szemben álló felek mindegyike csupán „ágyútölteléknek” szánta akár a képzetlen magyar leventéket, akár a képzett német katonákat, vagy a szovjet harcosokat is, akiket értelmetlenül hajtottak ki a harctérre meghalni. A böhönyei katonai temető fejfáinak tanulmányozása során például arra a következtetésre jutott, hogy az elhunytak fele olyan 20 év körüli fiatal, akiknek talán még önálló családja sem volt.

Az események felelevenítése közben az előadó általános iskolás fia, Nagy András is szót kért, aki elmesélte – az édesapja által hallott – egyik szomorú esetet, amikor egy pincét ért telitalálat során sok polgári személy vesztette életét, miközben csak két gyermek maradt életben.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Csáki Alpár és dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselők; Huszár Géza nyugállományú őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Horváth Zsolt László, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának titkára; valamint a házigazdák részéről: Szaka Zsolt, a MKH. Ipartestület elnöke.

Az élénk érdeklődésre számot tartó előadás-sorozat – az előzetes tervek szerint – a jövő évben tovább folytatódik a 80 évvel ezelőtti események további felidézésével.

Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán