Marcali és Környéke Hagyományörző Ipartestület

2018. augusztus 15-21. között rendezték meg a XXXII. Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozót a Somogy megyei Mesztegnyőn.

Ennek részeként augusztus 17-én, pénteken 11 órától Forgó Ferenc hadtörténeti kutató, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület egyik aktív tagja tartott nagysikerű előadást „100 éve ért véget az I. világháború” címmel.

Majd 15 órától – a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület szervezésében – a táborban résztvevő fiatalok négy önálló csapattal vágtak neki a kb. 5 km-es első világháborús emléktúrának, ahol különféle játékos feladatokat kaptak az összesen 6 állomásból álló versenyen. A vetélkedő rangját jól jelzi, hogy végül minden csapat a meghatározott szint fölött teljesített és két csapat pedig holtversenyben a harmadik helyen végzett.

 

 

Írták és fotók: Fábos-Landi Vivien, Kiss Kálmán

 

2018. augusztus 20-án Szent István király ünnepén, hétfőn 18 órakor a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházánál is megemlékezést tartottak az államalapítás alkalmából.

A himnusz eléneklése után a megjelenteket Szaka Zsolt elnök köszöntötte, aki bevezetőjében Szent István király nagyságát méltatta. Ezután Sajó Sándor: Magyarnak lenni című versét Juhász Sándor szavalta el. Majd Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében kiemelte, hogy: „A mai ünnep, augusztus 20-a államalapítónk mellett rólunk, magyarokról szól és mindarról, ami összeköt minket. Szent István királyra nem csak azért kell emlékezni, mert a dicső múlt egy része, hanem azért is, mert ő teremtette meg a jövő lehetőségét mindnyájunknak azzal, hogy ezer esztendővel ezelőtt keresztény és független magyar államot teremtett.”

A továbbiakban pedig az államalapító uralkodó jelentőségéről és keresztény örökségének megőrzését hangsúlyozta a következő szavakkal: „Meggyőződésem, hogy az államalapításért és nemzetünk fennmaradásáért a leghatékonyabban úgy tudunk hálát adni, hogy összefogással és szorgalommal megóvjuk és továbbépítjük mindazt, amit elődeink ránk hagytak. Ehhez a nem kis feladathoz merítsünk erőt a mai ünneplésből, hálaadásból, hogy még sok-sok ezer évig tudjunk magyarul, anyanyelvünkön gondolkodni, beszélni, írni, örömet és fájdalmat kifejezni.”

Ezt követően – az ipartestület képviseletében – Incze Gabriella és Sziva László tagok, valamint a helyi Fidesz-szervezet részéről Huszti Gábor elnök és Vékony Péter helyeztek el koszorút az emlékműnél.

Végül a Szózat elhangzása után, az egyesület székházában Fábos-Landi Vivien gyűjteményéből nyílt kiállítás régi gadányi fényképekből. A rendezvényt élénk érdeklődés kísérte.

 

 

Írta és fotók: Kiss Kálmán

 

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület szervezésében a Marcali Természetjárók Baráti Körének tagjai ismét elkezdték a környékbeli gyalogos turistautak jelzéseinek a felújítását. Az erre a nyárra vállalt kb. 20 kilométerből elsőként a kb. 3 km hosszú kéthelyi utat újítottuk fel.

A 2011-ben kialakított, a falu központjából a Paraplihoz vezető turistaút a megye egyik leglátványosabb helyi útszakasza. Útközben a csodálatos panorámának köszönhetően többször Kéthely falu látképe, máskor a környező szőlőhegyek és a környékbeli települések, és sokszor a Balaton tárul elénk a túlparti tanúhegyekkel.

Az út végállomásán elhelyezett – szépen összeállított – ismertető tábla szerint a Baglas 220-230 méter magasan fekvő területén terjedelmes későbronzkori földvár sáncai figyelhetők meg. Egy kb. 450 m hosszú és helyenként 200 m széles földvár körvonalazódik, alakja emberi lábnyomhoz hasonlatos.

Az észak-déli irányú sáncrendszer délnyugati részének száz méter hosszú szakasza ma is jól kivehető. Az ilyen földvárak általában lakóterületek voltak, amelyeket sáncokkal és árokkal védtek.

A földvár déli peremén a helyiek által Paraplinak nevezett 25×20 méter alapterületű mesterséges domb található. Tengerszint feletti magassága 237 m.

Feltételezhető, hogy egy középkori „motte” típusú vár volt, de régészeti feltárással nem bizonyították. Ezek a kisméretű földvárak általában földesúri magánvárak voltak, hazánkban a 12-13. században jelentek meg.

A várárokkal körülvett, fából és kőből készült várfalon belül ugyancsak fából (esetleg kőből) készült kis lakóépítmény, őrtorony állt.

A 20. század első felében a halom tetején fából készült „paraplé” (ernyő) volt, ahová alkalmanként a Hunyadi család tagjai kikocsikáztak gyönyörködni a szép balatoni panorámában.

 

Ma a halom tetején egy (felújításra szoruló) vadász lesre emlékeztető kilátó áll. Kis tűzrakó és asztal, pad várja a gyalogos turistákat.

Köszönet jár minden lelkes önkéntesnek, aki a felújításban részt vett!

 

Írta: Szaka Zsolt

Fényképek: Bakonyi Bernadett, Fábos-Landi Vivien, Incze Zoltán, Szaka Zsolt