Meghívó – Nagy Csaba hadikrónikás: Világok háborúja 4. című előadásra
2025. évi húsvéti üdvözlet
DTS Cup Szezonnyitó rallycross verseny Marcaliban
2025. április 5-én, szombaton szezonnyitó rallycross versenyt tartottak a DTS Cup (Dunántúli Technikai Sport Kupasorozat) és a Marcali AMSE (Autó Motor Sport Egyesület) szervezésében az elkerülő út 80-as kilométerénél a „Marcali ringen”.
Az idei év első futamára összesen 43 versenyző nevezett be: Buggy/Crosscar, DTS 4WD, DTS Junior, DTS -1600, DTS +2000; valamint Quad Gyerek (-12 év, -175 ccm), Quad Hobby (18+), Quad Junior (-14 év, -400 ccm), Quad Junior+ (-18 év, -450 ccm), Quad Profi (18+); továbbá Time Attack Junior, Time Attack -1600, és Time Attack +1600-as kategóriákban.
A Marcali AMSE színeiben ezúttal Drávecz Szabolcs, a Time Attack +1600-as kategóriában, aki a 198-as rajtszámú, kék színű Lada 2105-ös járművével versenyzett. Rajta kívül a DTS -1600-as kategóriában: 116-os rajtszámmal Bebes Szabolcs Suzuki Swifttel, 1-es rajtszámmal Kiss Balázs Lada 2107-el, és 112-es rajtszámmal pedig Teglovics Zoltán Lada 2105-el állt rajthoz a helyi csapat képviseletében.
A DTS Cup kupasorozat versenynaptára közlésében: Sümegen, Nyirádon, Pápocon, Szombathelyen és zárásként ismét Sümegen lesznek a következő futamok megrendezve.
Az esemény sikeres lebonyolítását – mások mellett – a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület ezúttal is támogatta – a tavalyi évhez hasonló – felszerelésekkel: rendezvénysátorral, pavilonokkal, sör-asztalokkal és padokkal.
Írta és fotók: Kiss Kálmán
„Tigrisek helyett Fecskék” – A magyarországi harcok helyett sugárhajtású repülőgépekről szólt az előadás az iparosházban
2025. április 4-én, pénteken 18 órától, Forgó Ferenc váratlan betegsége miatt a „Magyarországi harcok 1944-1945-ben” című előadás sajnos elmaradt. Helyette egy másik téma került terítékre: „Német sugárhajtású repülőgépek a második világháborúban” címmel. A beugró előadó Kiss Kálmán, az ipartestület alelnöke volt.
A vetített-képes bemutató a sugárhajtás elméletétől, és a feltalálóktól kezdődött: Fonó Albert, Frank Whittle és Hans von Ohain mérnökök bemutatásával, valamint az 1930-as években beindított hajtómű- és repülőgép-fejlesztésekről. Ezután következtek azok a meghatározó repülőgépgyárak és repülőgéptípusok ismertetései, mely utóbbiak kísérleti stádiumba jutottak, vagy rendszeresítésre, illetve bevetésre is kerültek. Elsőként az Arado Ar 234 „Blitz” felderítő-bombázó főbb műszaki adataival és bevetésével ismerkedhettek meg a jelenlévők. Majd ezután az Ernst Heinkel-féle He 178-al, a He 162-val, és a He 280-al folytatódott az ismertető. Végül a Willy Messerschmitt által fémjelzett közismert típus, a Me 262 „Schwalbe” (Fecske) következett háromnézeti ábrával, műszaki adatokkal és az alkalmazó alakulatokkal. 1944 áprilisában alakult meg az első kísérleti alegység Lechfelden, majd júliusban a Walter Nowotny (összesen 258 légi győzelem) féle alakulat a vadász változatú Me 262 A-1a gépekkel. 1945 februárjában pedig a Jagdverband JV 44 magasabbegység Adolf Galland repülő tábornok (104 légi győzelem) vezetésével, melyben sok ászpilóta is szolgált. Habár a Me 262 fejlesztése nem volt zökkenőmentes, mégis a világ első nagy számban gyártott és szolgálatba állított sugárhajtású gépe volt. A vadász feladatkör mellett bombázó és felderítő változatai is készültek. A Fecskékkel összesen 509 légi győzelmet arattak pilótáik, 100-nál több saját veszteség mellett. A legeredményesebb közülük Kurt Welter főhadnagy volt 20-nál több lelövéssel.
Az előadó összefoglalásként megfogalmazta, hogy a háború végén a szövetségesek mennyiségi fölényét a németek minőséggel próbálták ellensúlyozni. Azonban hiába fejlesztettek újabbnál-újabb technikai megoldásokat alkalmazó harceszközöket (pl. különféle rakétákat, sugárhajtású- és rakéta-repülőgépeket stb.) mégsem tudták a háború menetét megfordítani, mivel egyrészt annyira új és kiforratlan volt a technológia, másrészt megfelelő minőségű és mennyiségű nyersanyag sem állt rendelkezésre. Viszont utat mutattak a háború utáni további fejlesztéseknek, és a német szakemberek szinte mindenhol tevékenyen jelen voltak a világban (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Argentína, India stb.) ezekben a munkákban. Így például a V2 rakéta „atyja”, Wernher von Braun sikerrel vezette és valósította meg az amerikai holdra-szállást az Apollo-program keretében.
A bemutató után még élénk eszmecsere folyt a hallottakról, illetőleg több kérdés is elhangzott; valamint további igény merült fel különböző haditechnikai eszközök ismertetésére. Az elmaradt előadást Forgó Ferenc pedig még egy későbbi időpontban be fogja pótolni.
Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán
Fotók: Pozsonyi György