2025. április 4-én, pénteken 18 órától, Forgó Ferenc váratlan betegsége miatt a „Magyarországi harcok 1944-1945-ben” című előadás sajnos elmaradt. Helyette egy másik téma került terítékre: „Német sugárhajtású repülőgépek a második világháborúban” címmel. A beugró előadó Kiss Kálmán, az ipartestület alelnöke volt.

A vetített-képes bemutató a sugárhajtás elméletétől, és a feltalálóktól kezdődött: Fonó Albert, Frank Whittle és Hans von Ohain mérnökök bemutatásával, valamint az 1930-as években beindított hajtómű- és repülőgép-fejlesztésekről. Ezután következtek azok a meghatározó repülőgépgyárak és repülőgéptípusok ismertetései, mely utóbbiak kísérleti stádiumba jutottak, vagy rendszeresítésre, illetve bevetésre is kerültek. Elsőként az Arado Ar 234 „Blitz” felderítő-bombázó főbb műszaki adataival és bevetésével ismerkedhettek meg a jelenlévők. Majd ezután az Ernst Heinkel-féle He 178-al, a He 162-val, és a He 280-al folytatódott az ismertető. Végül a Willy Messerschmitt által fémjelzett közismert típus, a Me 262 „Schwalbe” (Fecske) következett háromnézeti ábrával, műszaki adatokkal és az alkalmazó alakulatokkal. 1944 áprilisában alakult meg az első kísérleti alegység Lechfelden, majd júliusban a Walter Nowotny (összesen 258 légi győzelem) féle alakulat a vadász változatú Me 262 A-1a gépekkel. 1945 februárjában pedig a Jagdverband JV 44 magasabbegység Adolf Galland repülő tábornok (104 légi győzelem) vezetésével, melyben sok ászpilóta is szolgált. Habár a Me 262 fejlesztése nem volt zökkenőmentes, mégis a világ első nagy számban gyártott és szolgálatba állított sugárhajtású gépe volt. A vadász feladatkör mellett bombázó és felderítő változatai is készültek. A Fecskékkel összesen 509 légi győzelmet arattak pilótáik, 100-nál több saját veszteség mellett. A legeredményesebb közülük Kurt Welter főhadnagy volt 20-nál több lelövéssel.

Az előadó összefoglalásként megfogalmazta, hogy a háború végén a szövetségesek mennyiségi fölényét a németek minőséggel próbálták ellensúlyozni. Azonban hiába fejlesztettek újabbnál-újabb technikai megoldásokat alkalmazó harceszközöket (pl. különféle rakétákat, sugárhajtású- és rakéta-repülőgépeket stb.) mégsem tudták a háború menetét megfordítani, mivel egyrészt annyira új és kiforratlan volt a technológia, másrészt megfelelő minőségű és mennyiségű nyersanyag sem állt rendelkezésre. Viszont utat mutattak a háború utáni további fejlesztéseknek, és a német szakemberek szinte mindenhol tevékenyen jelen voltak a világban (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Argentína, India stb.) ezekben a munkákban. Így például a V2 rakéta „atyja”, Wernher von Braun sikerrel vezette és valósította meg az amerikai holdra-szállást az Apollo-program keretében.

A bemutató után még élénk eszmecsere folyt a hallottakról, illetőleg több kérdés is elhangzott; valamint további igény merült fel különböző haditechnikai eszközök ismertetésére. Az elmaradt előadást Forgó Ferenc pedig még egy későbbi időpontban be fogja pótolni.

Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán

Fotók: Pozsonyi György