Burgonyás ételek fesztiválja Marcaliban

Burgonyás ételek fesztiválja Marcaliban

2021. július 31-én, szombaton délután első alkalommal szervezték meg Marcaliban, az Ipartestület székházának udvarán a Burgonyás ételek fesztiválját. A rendezvényt a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület (MASZÉP) hagyományteremtő szándékkal indította el, és reményeik szerint lesz folytatása a jövőben is. Így kívánják népszerűsíteni és megismertetni a somogyi ételeket, ezen belül is a burgonyából készült finom és változatos ennivalókat, amiket elődeink is előszeretettel fogyasztottak.

A programkezdés előtti záporeső talán többeket elbizonytalanított, ám a délutáni jó időben azért lassanként előmerészkedtek az emberek, hogy megkóstolhassák az olyan házi készítésű remekműveket, mint például: a burgonyás lángost, a különféle pogácsákat, a dödöllét (gánica), vagy a tócsnit (lapcsánka). S aki elment a rendezvényre, az garantáltan nem is csalódott, ráadásul a szervezők még egyéb ételekkel és italokkal is kínálták a jelenlévőket.

A rendezvény része volt a főzőverseny is, melyhez a vállalkozó kedvű csapatok már időben megkezdték a munkát. Közben a megnyitón Prágerné Magyar Gabriella, önkormányzati képviselő asszony konferált és ismertette a somogyi burgonya történetét. Külön kiemelte, kevesen tudják, hogy megyénk az egyik burgonyafajtának például nevet is adott, jelesül a „Somogyi Kiflinek”. Ezután felszólalt Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke, aki támogatásáról biztosította az egyesület kezdeményezését és közösségteremtő munkáját. Majd Pomozi Istvánné, a MASZÉP elnöke, a fesztivál főszervezője elmondta, hogy új hagyományt szeretnének teremteni a gasztronómia, a somogyi ételek, ezen belül is a burgonyás ételek széles körű megismertetésére. A rendezvényre Móring József Attila országgyűlési képviselő is ellátogatott, aki beszédében az elismerésének adott hangot és vidám hangulatú délutánt kívánt a jelenlévőknek.

A fesztiválra látogatók zenei hangulatáért és a hangosításért LJ Juszti felelt. Az esti műsor sztárvendége pedig, az ismert operett-musical színész, Palotás Ágnes volt, aki a „Cintányéros cudar világ” című operett-műsorával szórakoztatta a közönséget.

A kísérőprogramok részeként, egy kiállítás keretében, a szervezők bemutatták a burgonyatermesztéshez szükséges különféle mezőgazdasági eszközöket (pl. ekét, boronát, sorszélesség jelölőt stb.), amiket a mai fiatalok már csak hírből, vagy múzeumból, esetleg könyvekből, illetve filmekből ismerhetnek. A kisebb gyermekeknek pedig külön kézműves foglalkozásokat is tartottak, de arcfestésre is volt lehetőség.

A főzőcsapatoknak külön előírás volt, hogy elsősorban krumpli alapanyagokból, helyben elkészített étkekkel lehetett indulni a versenyen. A háromfős zsűri igen nehéz helyzetben volt az értékelésnél, mert mint utólag kiderült, csak néhány pont döntött a helyezettek között. A zsűri elnöke, Horváth Zoltán, badacsonytördemici polgármester elmondta, hogy lényegében minden étellel elégedett volt. Ezt a kijelentést Horváth István, badacsonytördemici alpolgármester és Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke is megerősítette, miután végigkóstolták az ételeket. Végül a dobogó legfelső fokát Nikla Község Önkormányzata szerezte meg. A második helyezett a Somogysámsoni Polgárőr Egyesület lett, míg harmadik helyre a hazai csapatot képviselő, MASZÉP Fiúk étele találtatott érdemesnek. Ezen kívül a sámsoni polgárőrök még egy különdíjat is elhoztak a különleges krumplis linzerükért. A marcali Hanzel Györgyné Valika pedig egy kis ajándékot kapott a tepertős-krumplis pogácsájáért.

A Burgonyás ételek fesztiváljának megrendezését a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Biró Norbert és alelnöke, Huszti Gábor is támogatta. Rajtuk kívül Kelevíz Önkormányzata részéről, Balatincz Krisztina; Badacsonytördemicből pedig Horváth Zoltán polgármester és Horváth István alpolgármester nyújtottak további támogatást. A MASZÉP tagjain kívül a szervezésben Szaka Zsolt, az MKH Ipartestület elnöke önzetlenül is segített. A sátrak összeállításában és berendezésében a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulói közül néhány diák, pedig az iskolai közösségi szolgálat keretében segítették a rendezvény sikeres lebonyolítását.

Írta és fotók: Kiss Kálmán

V. Polgári Piknik és Ezermester Találkozó, Helyi Termék és Termelői Fesztivál

V. Polgári Piknik és Ezermester Találkozó, Helyi Termék és Termelői Fesztivál

2021. július 25-én, szombaton a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület által ötödik alkalommal szervezték meg a Polgári Piknik és Ezermester Találkozót, melyet az idén Helyi Termék és Termelői Fesztivállal is kiegészítettek.

A helyszín ezúttal a korábbi alakuló-tér helyett ezúttal a Kossuth Lajos utcai kamionparkoló volt, mivel az önkormányzat nem adott engedélyt erre a belvárosi füves területre. A rendezvényre számos környékbeli önkormányzat elküldte főzőcsapatait, akik emellett lehetőséget is kaptak a termékeik bemutatására.

A megnyitón köszöntőt mondott Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke; Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke; valamint Móring József Attila országgyűlési képviselő, a rendezvény fővédnöke.

A főzőversenyben szereplő csapatok helyben készített ételekkel versenyezhettek a zsűri „kegyeiért”. Az Ipartestület színeiben – az előző évekhez hasonlóan – Forgó Ferenc és Pozsgai Károly tagtársak készítették a vadpörköltet, melyet nemcsak a jelenlévő tagságnak, hanem a veterán járművek képviselőinek is főztek. Bár díjat nem nyertek mégis elégedettek voltak versenyzőink a végeredménnyel, mivel hamar elfogyott az ételük. A délutáni eredményhirdetésen Balatincz Krisztina, kelevízi polgármester asszony vezetésével a védnökök és szervezők képviselői, köztük Biró Norbert, Móring József Attila, Huszti Gábor alelnök és Szaka Zsolt adták át a nyereményeket. Továbbá Móring József Attila országgyűlési képviselő hivatalosan itt jelentette be először azt a hírt, hogy sikerült egy frekvenciát nyerni egy Marcali és környékén működő rádióra, amely szeptember 1-én kezdi meg sugárzását. Ugyancsak ezen a napon díjazták az ipartestület által meghirdetett „A mi virágos kertünk” című videó-pályázat győzteseit is.

A rendezvénysátorban lévő színpadon Niklai János marcali operett és táncdalénekes, a Baglas Néptánc Egyesület, a Marcali 3 Tenor, Julianus, a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület, Baranyi Lia énekesnő és a sztárvendég Rony szórakoztatta a közönséget. A hangosításról LJ Juszti gondoskodott. A műsort Huszti Gáborné Andrea konferálta. A kísérőprogramokban ezermester találkozó, veterán járművek, települések bemutatkozása, városi kisvasút (Dottó) helyi értékek, termelői piac, kirakodóvásár, rendőrségi, valamint egészségügyi szűrés várta a résztvevőket. A gyermekeket ugrálóvárral, játszóházzal és arcfestéssel várták a szervezők, közreműködők.

Az V. Polgári Piknik és Ezermester Találkozó, Helyi Termék és Termelői Fesztivál megrendezését a Nemzeti Együttműködési Alap, a Somogy Megyei Önkormányzat, valamint számos magánszemély és vállalkozó is támogatta.

Írta és fotók: Kiss Kálmán

Magyarország hadba lépése. A gyorshadtest hadműveletei Ukrajnában – előadás az Iparosházban

Magyarország hadba lépése. A gyorshadtest hadműveletei Ukrajnában – előadás az Iparosházban

2021. június 25-én, pénteken 17.30 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában, a hadtörténelmi előadás-sorozat legújabb részeként, a 80 évvel ezelőtt lezajlott magyar hadba lépést és a gyorshadtest ukrajnai hadműveleteit mutatta be Forgó Ferenc, aki egy rendkívül részletesen összeállított vetített-képes előadást tartott a megjelentek számára.

A hallgatóságot Kiss Kálmán, az Ipartestület alelnöke köszöntötte, majd rövid bevezetőjében bemutatta az előadót és a téma főbb pontjait. Ezután átadta a szót Forgó Ferencnek, aki elsőként a hadbelépés előzményeit elevenítette fel egészen a trianoni békediktátumig visszanyúlva, majd a bledi egyezmény, illetve a Győri-program ismertetésén keresztül vezette le, hogy Magyarország – a lehetőségeihez képest – csak későn kezdte el a fegyverkezést. Jóllehet a német Barbarossa terv kidolgozásakor a németek még nem számoltak a magyar haderővel, ám a máig tisztázatlan 1941. június 26-ki kassai bombázás már elég indokot szolgáltatott arra, hogy hazánk bekapcsolódjon a szovjetek elleni támadásba. Bárdossy László miniszterelnök gyorsan be is jelentette a hadiállapot beálltát Magyarország és a Szovjetunió között. A német-román támadás még június 22-én indult meg nagy erőkkel.

Forgó Ferenc ezt követően részletesen ismertette gyorshadtest megalakulását, szervezeti felépítését és addigi alkalmazását. Az 1940 tavaszán létrehozott, hazai viszonylatban gyorsan mozgó seregtest alárendeltségébe kezdetben az 1. és 2. lovasdandár, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár tartozott. Majd részt vettek az erdélyi bevonulásban, és a délvidéki hadműveletekben. 1941 nyarán már az 1. lovasdandár, az 1. és 2. gépkocsizó dandár, illetve hadtest közvetlen alakulatok tartoztak az alárendeltségébe. Parancsnoka Miklós Béla vezérőrnagy volt, aki az ütemterveknek megfelelően, igen eredményesen vezette csapatait.

Majd ezután az ún. Kárpát-csoport bemutatása következett, melyet a szovjetek elleni hadba lépést követően mozgósítottak, lényegében a VIII. hadtest törzséből és közvetlen alakulataiból: a gyorshadtestből, a 8. határvadászdandárból, valamint az 1. hegyidandárból. Az 1941. június 30-án alakított hadműveleti csoport parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy volt. Elsődleges feladata a szovjet csapatok üldözése volt a Dnyeszter folyóig, ahol a hidak birtokbavétele, valamint a tőlük északra elhelyezkedő 17. német hadsereg és a déli 4. román és 11. német hadseregek oldalának fedezése volt. A magyar csapatok 1941. június 28-án lépték át a határt. Július 7-én már átkeltek a Dnyeszteren, majd a gyorshadtest két nappal később kivált a Kárpát-csoportból és a német Dél Hadseregcsoport alárendeltségében küzdött tovább november 6-ig. Végül ezt követően vonták ki az arcvonalból. Viszont a Kárpát-csoport parancsnokság, a 8. határvadász dandár és az 1. hegyi dandár a megszerzett területen maradt megszálló feladatok ellátására. Az összesen mintegy 90 ezer főből álló haderő minőségben ugyan elmaradt a hasonló német alakulatoktól, de magyar viszonylatban korszerűnek számított.

Összességében a hadműveletek négy hónapja alatt a gyorshadtest mintegy 2.200 km mélyen nyomult be a Szovjetunió déli területére. A harcok során 3.730 főnyi veszteséget (hősi halott, eltűnt, sebesült) szenvedett és további 830 főt pedig súlyos betegen szállítottak haza. A harccselekmények során, de legfőképpen a mostoha út – és időjárási viszonyok közepette végrehajtott gyorsított menetek alatt – jelentős anyagi veszteségek érték. Kis harckocsijai 100 %-ban, könnyű harckocsijai 80 %-ban semmisültek meg. Elvesztett 30 db repülőgépet, 28 db különféle tüzérségi löveget és összesen 1.200 db páncélozott és egyéb gépjárművet.

Ennek ellenére az összegzett német és magyar vélemények szerint a gyorshadtest kiválóan helytállt a harcok alatt. Felszereltségéhez mérten erőn felül és példásan teljesített, veszteségeinek nagy része is a gyengébb színvonalú technikai ellátottságából adódott.

Az előadás végén több kérdés is elhangzott, majd az alelnök megköszönte Forgó Ferencnek a tartalmas beszámolót.

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán

Zuhogó Piknik. Gyalogtúra a megújult pihenőhelyhez

Zuhogó Piknik. Gyalogtúra a megújult pihenőhelyhez

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából gyalogtúrát szervezett a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület a teljesen újjáépített Zuhogó kirándulóhelyhez.

Igazi kirándulóidő, ragyogó napsütés várt ránk a Hősök terén.
A piros sáv turistaúton – néha a tócsákat kerülgetve – a kb. 9 kilométeres körtúra közben egy kicsit elidőztünk néhány évszázados tölgy árnyékában, a mocsaras részeken hallgattuk a békák kuruttyolását.

A túrát és szervezőit megtisztelte jelenlétével Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke a kedves feleségével. A Zuhogónál már szalonnasütésre alkalmas tűzzel vártak ránk a kirándulóhely felújítói, Huszti Gábor alelnök úr jóvoltából. Köszönet nekik, hogy a kissé elvadult tájat ismét kirándulóhellyé varázsolták! Marcali egyetlen kiépített kirándulóhelye!
A szervezett túrától függetlenül is többen kisétáltak, kikerekeztek a természetbe. A helyszínen megismerhették a túrázók a Zuhogó rövid történetét.


A Sári-csatorna felső szakaszán 2 malom működött. A malmokat a Széchényiek hozták létre és üzemeltették. 1901-ben kelt a marcali vízimalom engedélye.
Fándli János gróf Széchényi Andor Páltól bérbe vette 8 éven át a Csobogónál (Zuhogó) lévő marcali vízimalmot. A malom mellett lakásuk, gazdasági épületük, veteményeskertjük volt. Gazdálkodtak. A lakóház és a malom a II. világháború alatt felrobbant, nagy kárt szenvedett – újbóli üzemeltetésére már nem került sor.
Kis kitérőt tettünk a Virág-forráshoz. A forrás az erdő és a legelő határán bújik meg és egy patakot táplál.

A Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület jóvoltából egy nagyon finom babgulyás elfogyasztása után folytattuk az utunkat.

A Sári-csatorna rönkhídján átkelve a nemrég betegen, de büszkén álló közeli hatalmas fekete nyárfát kerestük fel. Hét-nyolc felnőtt tudta körül ölelni. Egy méter magasságban a törzskerülete 8,5 méter volt. Fekve is tiszteletet parancsolók a méretei. Most már kezdi visszavenni a természet – új élet születik a régiből.
A Sári-csatorna hangulatos és érintetlen partján sétáltunk vissza a gyótai földútig, majd azon vissza a város zajába.

A Zuhogó mindenkié. Használjátok ki!

Írta: Szaka Zsolt

Fotók: Bakonyi Anett, Szaka Zsolt

Trianon 101. – Megemlékezés és koszorúzás a Marcali Iparosháznál

Trianon 101. – Megemlékezés és koszorúzás a Marcali Iparosháznál

2021. június 4-én, pénteken a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára emlékezett az egész ország, és a határon túli magyarság. A koronavírus-járvány harmadik hullámának lecsengését követően a kormányzat újból engedélyezte a megemlékezések megtartását. Így a korábbi évekhez hasonlóan, Marcaliban az idén is megszervezték a nemzeti összetartozás napján, a magyar történelem máig legnagyobb tragédiájának évfordulóján, egy méltó és igen látványos ünnepi műsort.

A program részeként először a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) felhívására, az aláírás időpontjában, 16 óra 30 perckor országszerte ismét megszólaltak a harangok. Marcaliban a Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom két harangja hívta fel a figyelmet a szomorú évfordulóra.

Majd ezt követően 18 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházának udvarán – a város egyetlen Trianon-emlékművénél – verses-zenei megemlékezéssel, koszorúzással, gyertyagyújtással és huszár bemutatóval folytatódott az emlékműsor.

A nagy számban megjelentek között volt Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke; Göntérné dr. Gyirán Szilvia, a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatalának vezetője; dr. Horváth László, Molnár Ágnes, Prágerné Magyar Gabriella és Mohari Zsolt Önkormányzati Képviselők, továbbá több civil szervezet vezetője.

A Himnusz elhangzása után a jelenlévőket, a házigazda Szaka Zsolt ipartestületi elnök köszöntötte. Bevezetőjében felsorolt néhány ismert és kevésbé ismert számadatot az ország feldarabolásának statisztikájából. Elmondta, hogy a magyar emberek ezer évig jól megfértek egymás mellett a más nemzetiségekkel. Aztán jött a XX. század, és egy csapásra minden megváltozott. Ezután egy példával érzékeltette a békediktátum következményeit. Élt egy öreg magyar bácsi, aki bár sohasem mozdult ki a falujából, mégis ötször változott az állampolgársága. Ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchiában született, majd fiatal korát Csehszlovákiában élte, ezután egy rövid ideig 1939-1945 között Magyarországon lakott, utána szovjet állampolgár lett, majd végül Ukrajnában töltötte öreg napjait – mindez pedig egy igazságtalan döntés és a határok egyoldalú kijelölése következtében történhetett meg.

Ezután Kozma Krisztián, Kazinczy-díjas versmondó Juhász Gyula: Trianon című versét szavalta el.

Majd ünnepi beszédet Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke mondott és kifejtette a sokat hangoztatott „Magyar az, akinek fáj Trianon!” idézet lényegét, hogy: „Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést, a kis-Trianonnak nevezett palotában. De számunkra ez nem békeszerződés, hanem békediktátum, ami által nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe kétharmadát, a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk Trianon emléknapján. Arra az eseményre, amit Apponyi Albert gróf a magyar békedelegáció vezetője beszédében kijelentette, hogy lényeges módosítások nélkül ezek a feltételek elfogadhatatlanok. Sajnálatosan, amikor ezt Apponyi elmondta, akkor már megpecsételődött Magyarország sorsa. A területünk, a lakosaink elvesztése és minden társadalmi és gazdasági javak elvesztése, soha nem látott súlyos eseményeket hozott.

Nekünk, magyaroknak, ez nem csak egy hír, nem csak egy földrajzi, vagy demográfiai adat, hanem maga a tragédia! Magyarokat elválasztanak magyaroktól, családokat elválasztanak családoktól. Lehet ennél szörnyűbb dolog?! Gondoljunk csak bele, mikor napjainkban a pandémia miatt egy rövid időre nem találkozhattunk szeretteinkkel, milyen rossz és elviselhetetlen volt. Akkor ellehet képzelni mit jelentett az elválasztás a megcsonkítás 101 évvel ezelőtt.”

Magyarország történetének legnagyobb tragédiája az ország kétharmados területvesztése. A mesterséges határok erőszakosan választottak el családokat, barátokat, közösségeket egymástól, valamint izolált a keresztény Európától. A diktátum ugyan elválasztotta az elcsatolt nemzetrészeket, ám mégis mindannyian megmaradtak magyarnak. Az alelnök gondolatmenetében rámutatott: „Nekik harcolni kellett nap, mint nap, hogy megőrizhessék anyanyelvünket, történelmünket, dalainkat, hagyományainkat, hitünket és a diktátummal cserepekre tört közös életünk megannyi darabját. Nemzettársaink sokasága őrizte meg a gerincroppantó és szálfadöntő viharaiban, zsarnokságaiban is magyar identitását. A rendőrségi zaklatások idején és börtönökben, karrierjük és érvényesülésük árán, sokszor a szegénység tudatos vállalásával mertek magyarnak lenni.

Ők Trianon igazi hősei. Egyszerű parasztemberek és tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók, férfiak és asszonyok a magyar társadalom minden rétegéből.

Ők mentették át a magyar életet: továbbadták mindazt, amit örökségbe kaptunk és hozzátették a magukét. Dokumentálták a falurombolásokat, mentették szellemi és anyagi javainkat. Mindig azt, amit lehetett és mindig úgy, ahogy lehetett. Büszkék lehetünk rájuk.”

Majd Huszti Gábor a következőkkel folytatta: „101 éve etnikai és gazdasági csapást mértek hazánkra, melyet nem sokkal később a múltat végképp eltörölni jelszóval próbált elfedni a diktatúra. Évtizedekig tiltották Trianon okozta sebünk gyógyítását, úgy kellett tennünk mintha semmi sem történt volna. Mióta szabadon lehet ezen a júniusi szomorú napon emlékezni, azóta szerencsére több szó esik nemzeti traumánkról. Persze változó, hogy ki milyen fontosnak tartja a gyógyító emlékezést. Vagy egyáltalán akar-e emlékezni, átérzi-e a diktátum súlyát? A kommunista eltitkolás politikáját felváltotta sokaknál a magyarság ellen elkövetett sokkal súlyosabb bűn, a határainkon túl élők teljes elutasítása. Voltak olyanok, akik nem is oly régen, a 2004. december 5-i népszavazáskor megtagadták határon túli testvéreinket, a kettős állampolgárság ellen kampányoltak.”

A beszéd végét az alelnök a következőkkel zárta: „Nem a terület nagysága tesz elsősorban naggyá egy nemzetet, hanem a kultúrája, a szellemisége és az összetartozása. Ez az összetartozás volt az, ami ezer éven keresztül segített nekünk mindig fennmaradni, gyarapodni és előre jutni. Az összefogás, amiben Somogy mindig is elöl járt. Ezért azt javaslom mindenkinek, hogy ne féljünk, ha ki kell állnunk az igazunkért, ne hátráljunk meg, ha konfliktusokat kell vállalni az igazunkért, mert lehet, hogy lesz néhány ember, aki haragosunk lesz, de a lelkiismeretünkkel csak így tudunk elszámolni. Összetartozó nemzetként.”

Összefoglalásként hozzátette még az emléknapról, hogy: „Ma a határainkon túlra kényszerített honfitársainkért és értünk is szólnak a harangok. Azt üzenik, hogy a brutális békediktátum ellenére élni akarunk, hogy magyarként akarunk élni, és dolgozni fogunk, hogy megteremtsük nemzeti összetartozásunk minden feltételét, hiszen valóban összetartozunk.

Ezért emlékezzünk és emlékeztessünk!” – fejezte be gondolatmenetét Huszti Gábor, aki beszédét a Himnusz örök érvényű soraival zárta: „Isten áldd meg a magyart!”

Az alelnök felszólalása után Tóth Eszter Ágnes gimnazista, a Kazinczy szép magyar beszédverseny felfedezettje tolmácsolásában Babits Mihály: Áldás a magyarra című verse is elhangzott.

A program ezután koszorúzással, majd gyertyagyújtással folytatódott. Elsőként Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke és Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Marcali Csoportjának elnöke; majd Pomozi Istvánné, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület elnöke és Kozári Zoltánné, a Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesület elnöke; továbbá Huszti Gábor, a FIDESZ Marcali Csoportja elnöke és dr. Horváth László alelnök; végül Molnár Ágnes, a KDNP Marcali alapszervezete elnöke és Savanyó Gizella gazdasági vezető koszorúztak és hajtottak főt az emlékműnél.

Majd a Székely Himnusz eléneklése után gyertyákat gyújtottak a trianoni békediktátum 101. évfordulóján. A rendezvényt a Szózat zárta, melynek elhangzása után az I. Fonyódi Gyermekhuszár és Tüzérbandérium igen látványos tisztelgése következett. Elsőként az ifjú karabélyos-huszárok sortüzet, majd pedig a tüzérek ágyúval is lőttek a nemzeti összetartozás tiszteletére és Szent Borbála nevében.

A műsorban a Somogy Polgáraiért díjjal kitüntetett Fény Gyermekei Katolikus Ifjúsági Zenekar működött közre az alkalomhoz illő hazafias énekekkel. A rendezvényt Huszti Gáborné konferálta. A hangosításról LJ Juszti gondoskodott. A megemlékezést a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület; a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja; a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület; valamint a Somogyi Napfény Nyugdíjas Egyesület közösen szervezte. A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, Kiss Kálmán