Browsed by
Szerző: Kiss Kálmán

Somogyország Kincse lett az Ipartestület székháza és a benne folyó kulturális tevékenység

Somogyország Kincse lett az Ipartestület székháza és a benne folyó kulturális tevékenység

(A díjat a vírushelyzetre való tekintettel a későbbre halasztott Megyenapon vehetjük át.)

Köszönjük az előterjesztést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja elnökének, Kiss Kálmánnak, továbbá a támogatást a Somogy Megyei Közgyűlésnek és a Somogy Megyei Értéktár Bizottságnak!

Külön köszönjük Huszti Gábor alelnök úr támogatását!

Az egyesület korábban már elnyerte a megtisztelő “Somogy Polgáraiért” díjat és Marcali Város Alkotói Díját.

A Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület és székház rövid története

Az 1872-es ipartörvény hatására született meg a hazánkban a modern ipar. Az 1884. XVII. tc. intézkedett az ipartestületek felállításáról és működéséről. 1885-ben Marcaliban is megalakult az ipartestület (Marcali és Vidéke Általános Ipartestület).

Az egyesület a két világháború között élte fénykorát, hiszen 1926-ban önerőből épült meg a Kossuth Lajos utcai székház, amely egyben az Iparos Otthonnak is helyet adott. Ebben egy 800 kötetes szakkönyvtár állt rendelkezésre, ezen kívül különféle továbbképzésekkel is segítették a korabeli marcali iparosokat.

A rendszerváltozás után át kellett értékelni a Marcali és Környéke Ipartestület létjogosultságát, a továbbéléséhez új utakat kellett keresni. Az egylet végül 2001-ben szerveződött újjá.

Az akkori alapító tagok elhatározták, hogy az elődeik által örökül hagyott székházat és az iparos hagyományokat nem engedik elveszni. Ezért tevékenységi körünk kibővült a hagyományőrzéssel s egyben megújult névvel kezdte el működését a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület.

Elsőként – pályázati úton – az Állami Vagyonkezelőtől visszaigényelték az igen leromlott állapotú székházat. Majd az épületet részlegesen felújították és a környezetét is ízlésesen kialakították. Azóta a szerény lehetőségekhez mérten mindig megújul valami, így például az elmúlt években több ütemben megvalósult a tető szigetelése és rekonstrukciója.

2002-ben önerőből, az iparosok önzetlen összefogásával elkészült a Trianon emlékmű az udvaron (amely sokáig az egész környék egyetlen ilyen emlékhelye volt). A nagyterem rendbehozatala után sikerült valódi tartalommal megtölteni a közösségi teret. A székház azóta különféle előadások, kiállítások, könyvbemutatók és különböző társas összejövetelek helyszíne, melyet más helyi civil szervezetek is igénybe tudnak venni. Az épületben helyet kapott az iparos tárgyi emlékekből berendezett „Raktár a múltból” című állandó kiállítás. A saját levéltárukban forrásanyagokat lehet megfelelő módon archiválni, rendszerezni és lehetőség van az elkülönített műhelymunkára is. Az épület üzemeltetéséről egy gondnok gondoskodik. Marcaliban és környékén az egyesület, az ikonikus székház, illetve az általa szervezett programok mára már a helyi kulturális élet vérkeringésének szerves részét képezik, és igen nagy népszerűségnek örvendnek. Ezen kívül jó kapcsolatokat ápolnak és együttműködnek különféle civil szervezetekkel és a különféle kulturális intézményekkel is.

Az egyesület célkitűzései, tevékenysége

Céljuk a történelmi és az iparos múlt, szellemiség, erkölcsiség, kultúra, a feledésre ítélt régi szakmák, mesterségek, eszközök, azaz a régi tudás megőrzése és átörökítése a következő nemzedékek számára. Ezeket a törekvéseket ösztönözte az ún. „Kultúrműhely” elindításával 2003-ban dr. Gál József (†) ny. múzeumigazgató, helytörténész.

A közreműködők és segítők a környezetükben fellelhető történelmi forrásanyagokat kutatják és tárják fel, majd a tőlük telhető legmagasabb színvonalon mutatják be a nagyközönségnek (könyvek, kiállítások, előadások formájában).

Napjainkban már egy önkéntes, jól működő szerkesztőcsapat áll rendelkezésre, akik között nemcsak helybeli elkötelezett iparosok, hanem vidéki tanárok és történészek is vannak.

Eddig 17 könyv jelent meg az egyesület közreműködésével. De jelenleg is dolgoznak újabb kötetek kiadásán. A könyvbemutatókra már nem csak szűkebb környezetükben, hanem távolabbi településeken is igényt tart az érdeklődő közönség. A kiadványaikat ma már az ország távolabbi pontjaiból is keresik.

Küldetésüknek és egyben fontos feladatuknak tartják a fiatal nemzedék bevonását a hagyományőrzésbe, kutatómunkába és kiadványszerkesztésbe. Tevékenységük elősegíti a fiatalság számára a hamisítatlan történelem megismerését is.

Megvalósult céljuk, hogy kiadványaik a környék oktatási és kulturális intézményeiben is hozzáférhetők legyenek, felhasználják azokat a múltunk és hagyományaink részletesebb megismertetése érdekében. Az eddig megjelent kötetek közül számos könyv forrásmű, amelyek a történelemoktatásban tanórai, vagy fakultatív keretek között is hasznosíthatók, felhasználhatók, illetve feldolgozhatók.

A különféle és jeles évfordulókhoz kapcsolódóan történelmi személyiségeket, eseményeket mutatnak be (pl. az első és második világháború, vagy a helytörténet témakörében) vetített-képes előadások keretein belül a két világégés szörnyű eseményeinek hiteles felidézésével, de természetesen a helyi vonatkozások kiemelésével is. Ezt a megkezdett programsorozatot a továbbiakban is szeretnék folytatni a szervezők.

Ezen kívül összefogják a történelmi és honismereti témakörök iránt érdeklődőket (iparos múlt, hadtörténet, helytörténet, tájértékek). Fontosnak tartják a magyarság múltjában gyökerező, s meghatározó szerepet betöltő szakmák és hagyományok megismertetését az érdeklődők számára.

2016-tól egy új hagyományt is teremtettek Marcaliban, ugyanis a környék rejtett értékeink megismerésének elősegítése érdekében rendszeresen szerveznek gyalogtúrákat, amelyek a közösségépítés egyik fontos alkotóelemei és örvendetes módon nemcsak fiatalokat vonzanak, hanem szinte minden korosztály képviselteti magát. Ezeknek a túráknak az elsődleges célja a közösségépítés mellett, a természeti és épített környezet kevésbé ismert látnivalóinak a megismertetése, bemutatása, továbbá a helyismereti, történelmi, hadtörténeti, építészeti és honismereti információk megosztása a résztvevőkkel. Napjainkban ezek a gyaloglások olyan népszerűségnek örvendnek, hogy már nemcsak Somogyból, de más megyékből, sőt Budapestről is érkeznek túrázók. Örömmel elmondható, hogy az egyesület által indított kezdeményezésnek ma már vannak követői is, így különféle baráti társaságok is szerveznek kisebb létszámú önálló túrákat, melyeket a koronavírus-járvány hozta kényszer alakított ki, mivel a nagy létszámú csoportos gyaloglásra sokáig nem volt lehetőség.

Az egyesület ez kívül magára vállalta a környék gyalogos turistaútjainak a fenntartását, és karbantartását is. Így az elmúlt években több túra is ezt a célt szolgálta. Mint vallják, ezzel is szeretnének hozzájárulni város turizmusának fejlődéséhez.

17 fok, napsütés – hagyományos újévi túra #marcali

17 fok, napsütés – hagyományos újévi túra #marcali

Ismét újévi kijózanító túrát szervezett a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, immár negyedik alkalommal.

Közel negyven elszánt természetbarát gyűlt össze a Noszlopy iskola előtt Újév délutánján. Ha a két kutyust is beleszámoljuk, akkor éppen 40.

Remek hangulatban, valóban a tiszta levegőn felfrissülve vágott neki a társaság a szőlőhegyi kirándulásnak. Nagy örömünkre több új csapattaggal bővült a Marcali Természetjárók Baráti Köre.

Hagyományos újévi túránkat eredetileg a szépen felújított Bájhóber-emlékhelyhez terveztük. Az előzetes bejárás beigazolta a félelmünket: sáros, szinte járhatatlan szakaszok vártak volna ránk. Majd, ha fagy…

Újra tervezés után meglepetés útvonalon haladt végig a természetbarát társaság. A fagy hiányának ellenére így a sarat is megúsztuk.

Az időjárás kegyes volt hozzánk, a tél közepéhez képest túlságosan is. A túra jelentős részén ragyogott a Nap és fokozatosan kerültek le a ruharétegek a résztvevőkről.

6 km gyaloglást terveztünk, a szőlőhegy frekventált, lakott (így jól járható utakkal ellátott) területein keresztül.

A várost a Vereckei utcán keresztül hagytuk el, majd a horhóból kiérve a Szent Orbán-kápolna felé kanyarodtunk. Kanyargós, lakóházakkal és gondozott pincékkel, birtokokkal övezett utunk átvezetett a galamboki úton. A Focska-kanyar érintésével a Borbarátok útján indultunk vissza a város felé.

Túrázó barátunk, Simon József felajánlotta, hogy a pincéjénél megpihenhetünk, így hát kis újra tervezéssel módosítottunk az eredeti útvonalterven. Sajnos kulcs nem volt nála.

A kert végében tudtunk csacsit simogatni és rácsodálkozhattunk „fentről” a marcali naplementére.

A Nektár utca elhagyása után a „Vaskereszt” után a város felé vettük az irányt.

Arra a kérdésre, hogy ki járt már ezeken a helyeken – nagy meglepetésünkre – csak néhányan válaszoltak igennel. (Egy-egy részt már bejártunk a korábbi túráinkon, de az útvonal szinte minden résztvevőnek kínált meglepetést.)

Még mindig tudtunk újat mutatni Marcalihoz közel…

Köszönet illeti a résztvevőket, hogy az ünnepek és a Szilveszter után a mi programunkat választották az otthoni pihenés helyett. Ez is pihenés volt, csak aktívan, jó társaságban…..

Békés, boldog és szeretetteljes újesztendőt kívánunk mindenkinek!

Írta: Szaka Zsolt

Fotók: Kiss Kálmán, Szaka Zsolt

„Szakmám az életem”: A Vándor és a Kalandorock, Szekeres Adrien – Zongorára hangolva

„Szakmám az életem”: A Vándor és a Kalandorock, Szekeres Adrien – Zongorára hangolva

2021. december 20-án két koncerttel zárult a „Szakmám az életem” könnyűzenei rendezvénysorozat a Kiss László Városi Sportcsarnokban.

A program kezdetén Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket.

Az előző rendezvényekhez hasonlóan előszőr egy helyi együttes lépett a színpadra. A Vándor és a Kalandorock együttes közel kétórás műsorral kápráztatta el a közönséget.

Repertoárjuk a hazai klasszikus rockslágereken kívül tartalmaz saját dalokat és nemzetközi sikereket is.

Köszönjük, hogy vállalták a fellépést!

Az esti programban Szekeres Adrien és Kiss Gábor „Zongorára hangolva” című műsora következett. Igazi karácsonyváró hangulatot teremtettek dalaikkal, amelyek a szeretetről és az ünnepről szóltak.

Gyakran megszólaltatták a közönséget is – és legnagyobb meglepetésükre többen is gyönyörűen énekelték a dalaikat (ezt a koncert után mondták). Köszönjük a rögtönzött háttérénekeseknek! Kiérdemelték a „kis közönség nagy szívvel” jelzőt.

A vendégek melegséggel a szívükben távozhattak a koncertek helyszínéről és megfelelő alapot kaptak az ünnepi készülődéshez.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Írta: Szaka Zsolt

Fotók: Kiss Kálmán

Egyházi könnyűzenei nap Marcaliban

Egyházi könnyűzenei nap Marcaliban

2021. december 19-én, vasárnap délután „Egyházi könnyűzenei napot” tartottak az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával a Kiss László Városi Sportcsarnokban.

A rendezvényt Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke nyitotta meg, illetve köszöntötte a megjelent vendégeket. Majd a programokat dr. Gyulainé Domján Zsuzsanna hitoktatónő ismertette. Végül Tölgyesi Dávid somogysámsoni plébániai kormányzó gondolataival zárult a megnyitó.

Ezt követően a zenekarok műsor-blokkja következett. Elsőként a Marcali Fény Gyermekei Katolikus Zenekar mutatkozott be dicsőítő dalokkal Ságvári Róbert (gitár, ének) vezetésével. A hazai csapatot Balogh Bálint (szintetizátor, ének) Jáki Zoltán (hegedű, ének), Szabó Andrea (gitár, furulya, ének), és Tóth Eszter Ágnes (ének) képviselték.

Az előadásukat követően – amíg a technikusok átrendezték a színpadot – dr. Gyulainé Domján Zsuzsanna hitoktatónő vezetett egy ádventi kvízjátékot és a témához kapcsolódó kérdésekre a helyes válaszadók kis ajándékokat nyerhettek. Ezután Tölgyesi Dávid somogysámsoni plébániai kormányzó mutatkozott be röviden, illetve nyíltan lehetett tőle kérdezni akár a papi munkájáról, akár az életéről, vagy éppen a hobbijairól. A közönség megtudhatta, hogy nagy Forma-1 rajongó, ezen kívül szeret focizni és motorozni is.

A zenei műsor második részében a Nagykanizsáról érkezett Magvető Közösség népes csapata lépett fel a színpadon egyházi dalokkal, énekekkel. Közben Vörsről megérkezett Varga László kaposvári megyéspüspök úr is, aki a lelátón helyet foglalva lelkesen kapcsolódott be a koncertbe. A vendég előadók olyan jó hangulatot teremtettek, hogy a közönséget is bevonták az éneklésbe, sőt a végén még a színpad elé is hívták és megmozgatták őket. A rendezvény végén Varga László püspök is felszólat az evangelizáció fontosságáról, majd egy imával és áldással zárta az Egyházi könnyűzenei napot.

A program részeként a Marcali Hétszínvirág iskola egy rögtönzött kiállítással mutatkozott be, melyeket a gyermekek által készített karácsonyi díszekből és termékekből állítottak össze, amiket adományok ellenében meg is lehetett vásárolni. Rajtuk kívül egy zalaegerszegi kegytárgyárus is jelen volt a csarnokban, akinél ajándék gyanánt különféle könyveket és vallási jellegű pólókat is be lehetett szerezni a közelgő ünnepekre.

Az előre meghirdetett műsort az utolsó pillanatban sajnos módosítani kellett, mivel betegség miatt a zalaegerszegi Rád Találtam Dicsőítő Csapat és a kaposvári Donneri Ifi Közösség váratlanul lemondta a részvételt.

Az Egyházi könnyűzenei nap az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg. A rendezvényt a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, a Kaposvári Egyházmegye, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja közösen szervezte.

Írta és fotók: Kiss Kálmán

Mécseseket gyújtottak Marcaliban az első világháború befejezésének évfordulóján az áldozatok emlékére

Mécseseket gyújtottak Marcaliban az első világháború befejezésének évfordulóján az áldozatok emlékére

2021. november 11-én, csütörtökön 15.30-kor mécsesek gyújtásával és főhajtással tisztelegtek – a koronavírus-járvány miatt csak néhányan – Marcaliban, a Hősök terén lévő első világháborús emlékműnél a „Nagy háború” befejezésének 103. évfordulóján.

A civil szervezetek részéről Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke, valamint Forgó Ferenc, az egyesület hadtörténeti kutatója, továbbá Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának elnöke voltak jelen és emlékeztek meg csendben a világháború hazai, somogyi és marcali hőseiről, áldozatairól.

Írta: MKH. Ipartestület

Fényképek: Szaka Hunor

Megemlékezés, könyvbemutató, fáklyás felvonulás a nemzeti ünnep alkalmából

Megemlékezés, könyvbemutató, fáklyás felvonulás a nemzeti ünnep alkalmából

2021. október 22-én, pénteken 19 órától könyvbemutatóval egybekötött megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az egyházközség közösségi házában (X-ház, Dózsa Gy. u. 3.). A megjelenteket Kiss Kálmán, a KÉSZ helyi elnöke köszöntötte, majd a Himnusz eléneklése után a Fény Gyermekei Katolikus Zenekar egy hazafias énekkel kezdte az ünnepi műsort. Ezután Juhász Sándor tolmácsolásában elhangzott Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című verse. Majd Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke mondott beszédet. Kihangsúlyozta, hogy emlékezni és emlékeztetni kell ’56 hőseire, áldozataira, de kiemelte, az akkori elnyomó hatalom milyen módszerekkel és kegyetlenséggel lépett fel a megtorlások idején, nem beszélve az 1950-es évek beszolgáltatási rendszeréről.

A rendezvény ezután Jáki Zoltán: Összetartozunk című kötetének bemutatójával folytatódott, melyet az Ipartestület pályázati forrásból jelentetett meg. A kötetről és a Szerzőről elsőként Kiss Kálmán főszerkesztő beszélt a hallgatóságnak. Majd Jáki Zoltán a könyv tartalmáról szólt az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy ez a kiadvány immár a negyedik a sorban, melyet személyes tapasztalatai alapján írt és a következő gondolatokkal vezetett be: „Amióta egyenruhát öltöttem a honvédségnél, olyan összetartozó bajtársiasságot tapasztaltam a rendőrség részéről, amit elhallgatni bűn lett volna. A történetek, amelyek a távoli múltból feltörték belőlem, ma is mélyen élnek bennem. Szolgálati szabályzataink előírtak dolgokat, együttműködést, mint társfegyveres testületek közötti összetartozást, de az túl hivatalos volt. Amikről írtam, azok őszinte, emberi tetteket mutatnak be, amelyek szívből jöttek. Leírtam egy-kettőt, hogy az olvasók lássák, ami a szabályzatokban nincs leírva, az az igazi. Tudom, sok tiszttársam írhatott volna ilyen történeteket, mint én. Azért is írtam le őket, mert tudom nem csak velem történtek meg a történetek. Köszönet érte a rendőreinknek. Ez a szó, hogy összetartozunk, továbbgondolásra késztetett. Arra, hogy összetartozunk ezen a magyar földön és határainkon túl is. Akiknek Trianon gyásza – győzelem is! Összetartozásunk győzelme. Akiknek szíve máshogy dobban, ha magyar zászlót lát lengeni bárhol a világon. Összetart bennünket őseink vére, verejtéke, az a sok-sok áldozat, lemondás, amit értünk tettek. Nemzeti imánkat, ha énekeljük. Tisztán, vagy hamisan, lágyan vagy úgy, hogy megszakadt a szívünk a boldogságtól – olyan erősen –, de együtt mondjuk – Isten áldd meg a magyart. A könyvborítón egy kereszt látható. Emlékeztetve arra, hogy mérhetetlen szeretetből halt meg értünk a Megváltó. Az örök élet reményét látjuk benne. A bilincs, nem a rendőrség kényszerítő eszközére utal, hanem az összetartozás erejére. A nemzeti színű zászló is üzen. Ez alatt a zászló alatt harcoltak őseink, hőseink. Vívtak és vesztettek a szabadságért harcokat. És a magyar zászló csak a miénk! Hős olimpikonjaink könnyein át, velük sírunk mi is, amikor a világ előtt felkúszik a magasba. Hiába a több ezer kilométer – együtt vagyunk.” Jáki Zoltán legújabb kötetét a bajtársi találkozókon elhangzott beszélgetések ihlették. Tartalmát tekintve leírja tapasztalatait, benyomásait például a helyszínelésekről, katonai ügyészségi emlékeiről, továbbá hétköznapi emberként pedig a könyvbemutatók élményit eleveníti fel. Munkájában jobbára csak különböző gondolatokat vet fel, egyértelmű választ azonban nem ad, mivel ezzel elgondolkodtatásra és önálló véleményalkotásra ösztönzi az olvasóit. A könyv tömör, de egyértelmű címe egy nagyon fontos társadalmi kérdésre, a magyarok összetartozására utal. A Szerző az összetartozásról meg van győződve, annak ellenére is, hogy külön utas a magyar múlt és a széthúzás is sajnos jellemző a kis közösségünkre. Ehhez különböző példákat is felhoz: elég csak 1956-ra gondolni, de a vörös iszap, árvizek és egyéb természeti katasztrófák is bizonyítják, hogy a nemzet – bizonyos esetekben, helyzetekben – képes együtt gondolkodni, tenni embertársaiért, a bajban lévőkért.

A könyvbemutatót végül Szaka Zsolt ipartestületi elnök gondolatai zárták, aki jó szívvel ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az új kiadványt. Ezt követően ismét a Fény Gyermekei Zenekar adott elő egy újabb témához illő dalt, majd a Szerző kérés szerint dedikálta az új kötetét.

A rendezvény utolsó részében fáklyás felvonulást is tartottak. A menet az X-házból a Kátyó-patak hídján át a Széchenyi utcán keresztül egészen a Hősök teréig haladt, ahol egy rövid beszédet mondott Huszti Gábor, aki ismét csak az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint emlékeztette a jelenlévőket a hősökre és áldozatokra, köztük a marcaliakra is. Majd Ságvári Róbert gitáron – meglepetésként, illetve ráadásként – előadott még egy hazafias éneket is. Ezt követően Huszti Gábor közgyűlési alelnök, Szaka Zsolt és Kiss Kálmán egyesületi elnökök koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél, majd a résztvevők is mécseseket gyújtottak, és főhajtással tisztelegtek. A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

A tartalmas rendezvényt a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja közösen szervezte. A programot Göntérné dr. Gyirán Szilvia, a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal hivatalvezetője is megtisztelte jelenlétével. Rajta kívül egykori katonatisztek, rendőrök és éneklődők is szép számmal eljöttek, akik Jáki Zoltán írásait, továbbá katonai tevékenységét, vagy éppen nyugdíjasként karitatív munkásságát már jól ismerik.

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán