Marcali és Környéke Hagyományörző Ipartestület

2025. szeptember 26-án, pénteken este 18 órától Nagy Csaba hadikrónikás: „Világok háborúja. Hétköznapi hősök” címmel tartotta ötödik előadását a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában.

A megjelenteket Kiss Kálmán alelnök köszöntötte, majd bevezető gondolatai után Nagy Csaba vette át a szót, és ezúttal a fronthétköznapok kerültek terítékre, kitérve a német és a magyar katonaság viselkedésére, illetőleg az itthon maradt lakosság életkörülményeire. Az előadó elmondta, hogy míg a környező Bize és Boronka települések elpusztultak, és még egy szék sem maradt bennük, addig a Marcaliban lévőknek végig megfelelő volt az ellátásuk. Az utcákon csordákban kószáló háziállatok bőséges élelmiszerforrást jelentettek mindenki számára. Az elmenekült grófi család kastélyában az egykori alkalmazottak és rokonaik vészelték át a háborút; végül már összesen mintegy 500-an laktak viszonylagos nyugalomban egy nagy vöröskeresztes zászló oltalma alatt. Valójában kórházként már csak a harcok elvonulása után használták az impozáns épületet. A hétköznapi hősök közül – többek között – kiemelte a 18 éves ápolónő, Cziklin Gizella önfeláldozását; Pozsgai Károly gombai lelkipásztor tragédiáját; és Reindl Rafael káplán elismerésre méltó magatartását. Megemlítette, hogy Marcali mindmáig legnagyobb veszteségét 1944. december 18-án szenvedte el, amikor a Szigetvári utcában becsapódott egy szovjet aknagránát, mely rengeteg ártatlan áldozatot követelt. Az elhunytakat a hős káplán a hátán vitte ki a temetőbe, a pergőtűz közepette és temette el őket, megadva nekik a végtisztességet.

A hétköznapi hősök tiszteletére, Nagy Csaba az előadás előtt azt javasolta a jelenlévőknek, hogy együtt imádkozzanak el egy „Mi Atyánk” fohászt. Majd a végén pedig mécseseket is gyújtottak emléküknek adózva.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Csáki Alpár önkormányzati képviselő; valamint Huszár Géza nyugállományú őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Pomozi Istvánné, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesületet (MASZÉP) elnök asszonya; Horváth Zsolt László, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának titkára; továbbá a házigazdák részéről: Szaka Zsolt, a MKH. Ipartestület elnöke.

Az előadássorozat következő része várhatóan október hónapban folytatódik majd.

Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt és Kiss Kálmán

2026. szeptember 26-án, pénteken 17.30 órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom északi oldalfalán lévő nemzetőrök emléktáblájánál, a Marcali-boronkai ütközet 177. évfordulóján koszorút helyeztek el és mécseseket gyújtottak a hősök emlékére. A megemlékezésen fejet hajtottak: dr. Pozsonyi Márk és Csáki Alpár önkormányzati képviselők; Szaka Zsolt, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület elnöke; és Kiss Kálmán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoport elnöke.

A forradalom, majd a szabadságharc kirobbanása után, 1848 szeptemberében Jellasics horvát bán seregével megindult Magyarország ellen. A főerők Marcalin keresztül vonultak át a végzetük, Pákozd felé. Az utánpótlás szállítás is folyamatos volt ezekben a napokban. 1848. szeptember 26-án az esti órákban Noszlopy Gáspár szolgabíró éppen megszemlélte a Marcali-Boronka határában gyakorlatozó 660 fős nemzetőr alakulatot, amikor gyalog és szekerekkel érkező két századnyi, mintegy 200 fős horvát utánpótlás bukkant fel. Az erős puskatűz ellenére a marcali nemzetőrök elszánt támadást intéztek és a rövid összecsapásban hamar felülkerekedtek. A Marcali-boronkai ütközetben a horvátok 4 halottat, 14 sebesültet vesztettek, 118-an pedig fogságba estek. A zsákmány: 238 ép, 7 agyonlőtt és 4 sebesült ló, valamint 95 szekér volt. A későbbiekben még újabb 18 horvát katonát vertek agyon a környező falvak népei, miközben 90-et pedig elfogtak. A Noszlopy vezette nemzetőrök így összesen: 244 fős veszteséget okoztak Jellasicsnak, amiért ő később meg is üzente neki, hogy „felakasztatja a neki okozott hátrányok miatt”. A felkelt somogyiaknak köszönhetően Jellasics vesztesége összességében több mint 1.000 fő halottra és 2.000 hadifogolyra tehető, nem beszélve az értékes utánpótlásról (fegyverek, élelmiszer stb.), melyek minden bizonnyal nagyban hozzájárultak a győztes pákozdi csatához, illetve a horvát erők demoralizálásához.

Írta: MKH Ipartestület/Kiss Kálmán

Fotók: Pozsonyi Anna