Magyarország hadba lépése. A gyorshadtest hadműveletei Ukrajnában – előadás az Iparosházban

Magyarország hadba lépése. A gyorshadtest hadműveletei Ukrajnában – előadás az Iparosházban

2021. június 25-én, pénteken 17.30 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában, a hadtörténelmi előadás-sorozat legújabb részeként, a 80 évvel ezelőtt lezajlott magyar hadba lépést és a gyorshadtest ukrajnai hadműveleteit mutatta be Forgó Ferenc, aki egy rendkívül részletesen összeállított vetített-képes előadást tartott a megjelentek számára.

A hallgatóságot Kiss Kálmán, az Ipartestület alelnöke köszöntötte, majd rövid bevezetőjében bemutatta az előadót és a téma főbb pontjait. Ezután átadta a szót Forgó Ferencnek, aki elsőként a hadbelépés előzményeit elevenítette fel egészen a trianoni békediktátumig visszanyúlva, majd a bledi egyezmény, illetve a Győri-program ismertetésén keresztül vezette le, hogy Magyarország – a lehetőségeihez képest – csak későn kezdte el a fegyverkezést. Jóllehet a német Barbarossa terv kidolgozásakor a németek még nem számoltak a magyar haderővel, ám a máig tisztázatlan 1941. június 26-ki kassai bombázás már elég indokot szolgáltatott arra, hogy hazánk bekapcsolódjon a szovjetek elleni támadásba. Bárdossy László miniszterelnök gyorsan be is jelentette a hadiállapot beálltát Magyarország és a Szovjetunió között. A német-román támadás még június 22-én indult meg nagy erőkkel.

Forgó Ferenc ezt követően részletesen ismertette gyorshadtest megalakulását, szervezeti felépítését és addigi alkalmazását. Az 1940 tavaszán létrehozott, hazai viszonylatban gyorsan mozgó seregtest alárendeltségébe kezdetben az 1. és 2. lovasdandár, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár tartozott. Majd részt vettek az erdélyi bevonulásban, és a délvidéki hadműveletekben. 1941 nyarán már az 1. lovasdandár, az 1. és 2. gépkocsizó dandár, illetve hadtest közvetlen alakulatok tartoztak az alárendeltségébe. Parancsnoka Miklós Béla vezérőrnagy volt, aki az ütemterveknek megfelelően, igen eredményesen vezette csapatait.

Majd ezután az ún. Kárpát-csoport bemutatása következett, melyet a szovjetek elleni hadba lépést követően mozgósítottak, lényegében a VIII. hadtest törzséből és közvetlen alakulataiból: a gyorshadtestből, a 8. határvadászdandárból, valamint az 1. hegyidandárból. Az 1941. június 30-án alakított hadműveleti csoport parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy volt. Elsődleges feladata a szovjet csapatok üldözése volt a Dnyeszter folyóig, ahol a hidak birtokbavétele, valamint a tőlük északra elhelyezkedő 17. német hadsereg és a déli 4. román és 11. német hadseregek oldalának fedezése volt. A magyar csapatok 1941. június 28-án lépték át a határt. Július 7-én már átkeltek a Dnyeszteren, majd a gyorshadtest két nappal később kivált a Kárpát-csoportból és a német Dél Hadseregcsoport alárendeltségében küzdött tovább november 6-ig. Végül ezt követően vonták ki az arcvonalból. Viszont a Kárpát-csoport parancsnokság, a 8. határvadász dandár és az 1. hegyi dandár a megszerzett területen maradt megszálló feladatok ellátására. Az összesen mintegy 90 ezer főből álló haderő minőségben ugyan elmaradt a hasonló német alakulatoktól, de magyar viszonylatban korszerűnek számított.

Összességében a hadműveletek négy hónapja alatt a gyorshadtest mintegy 2.200 km mélyen nyomult be a Szovjetunió déli területére. A harcok során 3.730 főnyi veszteséget (hősi halott, eltűnt, sebesült) szenvedett és további 830 főt pedig súlyos betegen szállítottak haza. A harccselekmények során, de legfőképpen a mostoha út – és időjárási viszonyok közepette végrehajtott gyorsított menetek alatt – jelentős anyagi veszteségek érték. Kis harckocsijai 100 %-ban, könnyű harckocsijai 80 %-ban semmisültek meg. Elvesztett 30 db repülőgépet, 28 db különféle tüzérségi löveget és összesen 1.200 db páncélozott és egyéb gépjárművet.

Ennek ellenére az összegzett német és magyar vélemények szerint a gyorshadtest kiválóan helytállt a harcok alatt. Felszereltségéhez mérten erőn felül és példásan teljesített, veszteségeinek nagy része is a gyengébb színvonalú technikai ellátottságából adódott.

Az előadás végén több kérdés is elhangzott, majd az alelnök megköszönte Forgó Ferencnek a tartalmas beszámolót.

Írta: Kiss Kálmán

Fotók: Szaka Zsolt, Kiss Kálmán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..