Marcali és Környéke Hagyományörző Ipartestület

2018. november 30-án, pénteken 17 órától a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület székházában az első világháborút követő eseményeket elevenítette fel Forgó Ferenc egy vetített-képes előadás keretében.

Az érdeklődőket Szaka Zsolt, az Ipartestület elnöke köszöntötte, majd bevezetője után Forgó Ferenc tartott előadást „Erdély elrablásának 100. évfordulója alkalmából”. Az előadó először részletesen bemutatta – különböző térképek alapján – a román eredettörténetet, külön kitért az ún. dákoromán elméletre is. Ismertette a területi változásokat, szerepüket az egykori Magyar Királyság területén. Ezután kitért az önálló állam megalakulására, és a román politikai törekvésekre, Erdély etnikai változásaira. Románia jóllehet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország szövetségese volt eredetileg, az első világháború idején mégis az antant hatalmak oldalán lépett be a küzdelmekbe. A központi hatalmak azonban rövid időn belül térdre kényszerítették a román hadsereget, Romániát pedig elfoglalták, különbékére kényszerítették. Egy nappal az általános fegyverszünet előtt a Román Királyság aztán ismét belépett a világháborúba, ezzel bebiztosította magát a győztesek oldalán, így a nemzetközi politikai színtéren utóbb mégis sikerült az érdekeik nagy részét érvényesíteniük a Nagy Háborút követően. Az antant végül nem is gördített akadályt I. Ferdinánd (ur. 1914-1927) országának érdekérvényesítése elé, és a továbbiakban is eltűrték keleti szomszédunk jogsértő viselkedését. Ennek folyományaként 1918. december 1-jén tartották meg a magyarországi románok a gyulafehérvári nemzetgyűlést, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen tehát 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a románok döntése később „hivatalosan” megfelelt a wilsoni elveknek, a valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogától.

Ennek alapján tehát kimondhatjuk, hogy 1918 őszén-telén a wilsoni elv, a népek önrendelkezésének hangoztatása ellenére a nemzetek boldogulása tekintetében a nyers erő döntött, ez pedig rányomta bélyegét a magyarországi románokkal folytatott tárgyalásokra is. Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségügyi minisztere ugyan Aradra utazott, ahol többek között Vasile Goldis, Iuliu Maniu és Ion Flureas által képviselt Román Nemzeti Tanáccsal is tárgyalt Erdély maradásával kapcsolatban, törekvése azonban eredménytelen volt. Majd a Tanácsköztársaság idején még tovább romlott az amúgy is feszült katona-politikai helyzet. Sőt a román hadsereg még Budapestet is elfoglalta egy időre. Végül Trianonban olyan határvonalat húztak, amely több mint 1,5 millió honfitársunkat kényszerítette román uralom alá. Sajnos a román politikai törekvések azóta sem sokat változtak a magyarság megítélést illetően.

Az előadás végén Szaka Zsolt elnök megköszönte Forgó Ferencnek a történelmi előzményeket is magában foglaló részletes ismertetőt és elmondta, hogy a közeljövőben milyen programokkal várják még az érdeklődőket. A tagság részére – előre láthatólag – decemberben lesz még egy közgyűlés. Ezen kívül 2019. január 1-én az új évi „Kijózanító gyalogtúrával”, január 12-én pedig a „Doni emléktúrával” várják a természetjárókat, míg január 19-én  a Polgári Bál kerül megrendezésre a sportcsarnokban.

 

 

Írta és fotók: Kiss Kálmán